A mai magyar tantervi szabályozás három legfontosabb szintje a Nemzeti alaptanterv (NAT), a kerettantervek és a helyi tantervek.
Magyarországon az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza az 1. évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyamon fejeződik be, ahol az iskolai nevelés és oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv, továbbá az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga vizsgakövetelményei biztosítják.
A mindenkori magyar kormány által kiadott Nemzeti alaptanterv a műveltségi területek szerinti követelményeket a 4. (belépési lehetőség a 8 osztályos gimnáziumba), 6. (belépési lehetőség a 6 osztályos gimnáziumba), 8. (az alapfokú oktatás és nevelés szakaszának vége) és a 10. (alapműveltségi vizsga, a tankötelezettség vége) évfolyam végére határozza meg, amelyek felépítése a következő:
A NAT és a helyi tantervek közé ékelődik a kerettanterv. A kerettantervek tartalmazzák az adott iskolafokozaton, ill. iskolatípusban folyó nevelés-oktatás általános célrendszerét, a tantárgyi struktúrát, a kötelező és közös követelményeket, továbbá azok teljesítéséhez szükséges minimális óraszámokat. A NAT műveltségi területeit a kerettantervek tantárgyakká alakítják át. A kerettantervek 1-8. évfolyamon egységesek, míg a 9. évfolyamtól az eltérő iskolatípusokhoz (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) különböző kerettantervek készültek. Ezek a kerettantervek lehetővé teszik az egyik iskolatípusból a másikba történő átlépést, ezt garantálja az, hogy az egyes kerettantervek csak annyiban térnek el egymástól, amennyit az eltérő képzési funkciók feltétlenül megkövetelnek.
A kerettantervek felépítése a következő:A NAT alapján készült kerettantervek magtantervek, tehát közös alapot jelentenek a különböző pedagógiai rendszerek, tantervi változatok, tantárgyi programok és a helyi tantervek számára. A helyi tanterveknek tartalmazniuk kell a kerettantervben előírt teljes tananyagot, de lehetőség van annak kiegészítésére is. (Kerettanterv)
Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet az országosan egységes vizsgakövetelmények alapján kell megtartani. Az alapműveltségi vizsga központi vizsgakövetelményei a Nemzeti alaptantervre, míg az érettségié a NAT mellett az iskolák által a 11-12. évfolyamra, a helyi tantervekben meghatározott további követelményekre épül.
A 2000-2002 között folyamatosan bevezetésre kerülő brit Nemzeti Alaptanterv (National Curriculum) legfontosabb célkitűzése, hogy választ adjon a gyorsan változó társadalom kihívásaira, lehetőségeire, kiemelve az információs és kommunikációs technológiák jelentőségét, a folyamatosan globalizálódó társadalom és gazdaság kihívásaira adott válaszok fontosságát. A brit Nemzeti Alaptanterv megerősíti elkötelezettségét olyan általános alapelvek mellett, mint az igazságosság, a becsületesség, a felelősség, a kötelességtudat. A National Curriculum négy fő célt fogalmaz meg:
A National Curriculumban leírt követelmények minden iskolatípusra irányadóak az 1-11. évfolyamokra (5-16 életkor) vonatkoztatva. A National Curriculum tartalmaz ún. mag tantárgyakat: angol nyelv, matematika, természettudomány, valamint nem magalapú tantárgyakat: technológia és tervezés (amely a mi technikánknak felel meg és feladata a szakmai érdeklődés felkeltése), információs és kommunikációs technológia, történelem, zene, stb. A tanterv szerkezete négy ún. kulcsszakaszra, fejlődési fokozatra (key stage) tagolódik, amelyek összefoglalását az 10. ábra tartalmazza.
| Kulcsszakasz | 1. key stage | 2. key stage | 3. key stage | 4. key stage |
| Életkor | 5-7 | 7-11 | 11-14 | 14-16 |
| Évfolyam | 1-2. | 3-6. | 7-9. | 10-11. |
| Elsajátítási szint a tanulók többségénél | 1-3 szint | 2-5 szint | 3-7 szint | A*-G fokozatú GSCE |
10. ábra
A National Curriculum (NC) tantárgyanként, kulcsszakaszonként az ún. tantárgyi programokban határozza meg mindazokat a tudáselemeket (ismeretek, jártasságok, készségek), amelyeket a tanulóknak el kell sajátítaniuk, ill. megadja azok elsajátítási szintjét is. A NC a kulcsszakaszok végén elvárt általános követelményeket az alábbiak szerint csoportosítja:
A NC 8+1 elsajátítási (követelmény) szintet (1-8 level és exceptional performance level – kivételes teljesítmény szintje) állapít meg, amelyek rögzítik a tanulói teljesítmények típusait és fajtáit, ennek következtében alkalmasak a tanulók előmenetelének kiértékelésére, valamint a pedagógiai munka tervezésére. Mint az 1. ábra utolsó sora mutatja, meghatározták, hogy a tanulók többségét az egyes kulcsszakaszok végére milyen elsajátítási szintre kell eljuttatni.
Központi helyet foglal el a NC-ban a jártasság és készségfejlesztés, amelyek két csoportba soroltak: az ún. „kulcskészségek”, gondolkodási készségek. Ezen készségek némelyikének fejlesztése egy bizonyos tantárgyhoz kötődik, mint pl. az információs technológiák alkalmazásának készsége, míg a többség fejlesztése több tantárgy hatáskörébe is tartozik, mint pl. az együttműködési készség (csoportmunka). A „kulcskészségek” között 6 készséget említ a NC, amelyek elősegítik a tanulást és a tanulói teljesítmény fokozását az iskolában, a munkában és a mindennapi életben:
A gondolkodási készség fejlesztése során középpontba kerül a tanuló saját tanulásának, tevékenységének irányítása, szabályozása („mit kell elsajátítanom?” és azt „hogyan sajátítsam el?”):
Ezek alapján – a magyar gyakorlathoz hasonlóan – az iskolák el tudják készíteni saját, helyi programjaikat. (National Curriculum)