A Tanszék a Felsőfokú Gépipari Technikum alapításának kezdeti időszakában, 1963-ban létesült Mechanikai Technológia Tanszék néven. Megszervezésére Dr. Vojnich Pál, a Ganz-Mávag Metallográfiai és Anyagvizsgáló Laboratóriumának vezetője kapott megbízást, aki ehhez a Dr. Gillemot László nevével fémjelzett műegyetemi Tanszéken szerzett oktatói tapasztalatait is kamatoztatta.

1967-ben a Kohó- és Gépipari Minisztérium Oktatási Főosztályáról Márton Tibor vette át a Tanszék vezetését. 1969-ben a Felsőfokú Gépipari Technikumból Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola lett. Dr. Márton Tibor az 1987-es főiskolai átszervezés (intézetesítés) során főigazgató-helyettessé vált, a Tanszéket pedig Dr. Angyal Béla irányítása alatt összevonták a Gépgyártástechnológiai Tanszékkel. A létrehozott Gépgyártástechnológia Intézeten belül is megmaradt a Tanszék szakmai önállósága és profilja. A fémtani és forgácsnélküli alakítási szakcsoportból álló szervezeti egységet az alapító tagnak számító Dr. Czinege Imre irányította és intézetigazgató-helyettesi minőségben gazdája volt a kutatás-fejlesztési tevékenységnek.

Az 1990-es átszervezés során a Tanszék ismét önállóvá vált. Ekkor Dr. Czinege Imre a Főiskola főigazgatója lett, Dr. Kisfaludy Antal vette át a Tanszék vezetését, aki 1971-től a Tanszék munkatársa, előtte a Vasipari Kutató Intézet laborvezetője. Az újra önállósult szervezeti egység - a főiskolai oktatási profil részleges megváltozását figyelembe véve - az Anyag- és Alakítástechnológiai Tanszék nevet vette fel, módosítva az oktatási tevékenységét is. A Főiskola a gépipar szakemberellátása helyett az egész ipar kiszolgálását tűzte ki célul (ezt tükrözte az 1991-ben bekövetkezett névváltoztatása is, azaz a "Gépipari" szó elhagyása az intézmény nevéből). Az 1997-ben nyugdíjba vonult Dr. Kisfaludy Antalt Dr. Czinege Imre váltotta fel a Tanszék vezetésében.

A Tanszék létszámalakulására jellemző, hogy míg 1966-ban csak 3 főállású oktatója volt, a hetvenes évek közepére ez a szám 12-re emelkedett. 1978-ban a Tanszék teljes létszáma 21 fő volt, mivel az oktatókat jelentős létszámú laboratóriumi asszisztencia segítette a gyakorlatok előkészítésében és vezetésében. A jelenlegi személyi állományt 8 főállású, 1 részfoglalkozású, 2 óraadó oktató, valamint 6 főállású és 1 részfoglalkozású "nem oktató" beosztású munkatárs alkotja.

Az oktatási tevékenység mellett a Tanszéknek kezdettől fogva jelentős a kutató-fejlesztő és az ezzel kapcsolatos publikációs tevékenysége is. Mind az oktatás, mind a kutatás-fejlesztés területén jó kapcsolatokat ápol az egyetemi és főiskolai társtanszékekkel, továbbá nagy súlyt helyez az oktatók tudományos továbbképzésére is. A Tanszék oktatói közül 1 fő a műszaki tudomány doktora, 4 fő a műszaki tudomány kandidátusa vagy PhD fokozattal rendelkezik (közülük 1 fő habilitált egyetemi tanár), 6 fő pedig egyetemi doktori fokozatot szerzett.

A Tanszék az alapképzéshez metallográfiai és anyagvizsgáló laboratóriummal rendelkezik, míg a szakirányú képzést képlékenyalakító és hegesztő laboratóriumok szolgálják. Az egyes laboratóriumokban a hagyományos és a korszerű berendezések aránya változó, ahogyan ez a felhasználói szférára is jellemző. A Tanszék törekszik arra, hogy a gyakorlati oktatás során az alapvető anyagszerkezet- és anyagtulajdonság-vizsgálati eljárásokat és a fontosabb forgácsnélküli anyagtechnológiákat élőben tudja bemutatni a hallgatóknak.

A technológiákat bemutató laboratóriumokban megtalálhatók a szakterület legfontosabb ipari berendezései. A képlékenyalakító laboratóriumban univerzális húzó- és nyomógépek segítik az anyagok alakíthatóságának vizsgálatát, míg mechanikus és hidraulikus sajtológépek szolgálják a képlékeny alakítási technológiák (kivágás, lyukasztás, hajlítás, hengerítés, mélyhúzás, hidegfolyatás, zömítés) bemutatását. Korszerű eszközök vannak a hegesztő laboratóriumban is, ahol bemutathatók a fontosabb gáz- és ívhegesztő, láng- és plazmavágó eljárások, valamint a hegesztés automatizálását segítő berendezések.

A Tanszék nagy hangsúlyt fektet a multimédiás oktatásra és a számítástechnikai lehetőségek kihasználására. Azokon a területen, ahol a szükséges mérések és technológiai bemutatók gyakorlati megvalósítására alkalmas eszközök nem állnak rendelkezésre, ott ezek helyett videofilmeket, számítógépes szimulációt mutat be a hallgatóknak. A mérési adatfeldolgozás, a konstrukciós és technológiai tervezés, az anyagkiválasztás területén olyan szoftverek és adatbázisok állnak rendelkezésre, melyek a legkorszerűbb színvonalat képviselik, és elterjedésük a közeli jövőben prognosztizálható.

Már a Tanszék szervezését követő időszakban kialakultak az alapvető oktatási és kutatási profilok: az anyagismeret (anyagszerkezettan, anyagtudomány), a metallográfia és anyagvizsgálat, a képlékeny alakítás, a hegesztés és a hőkezelés. Később a szerkezeti és szerszámanyagok, valamint a gyártástechnológiák fejlődése a fémes anyagokra koncentráló oktatás kiterjesztését tette szükségessé a polimerek, a kerámiák és a kompozitok irányában. Ezen kívül a Főiskola nem szorosan vett gépészmérnöki szakokkal bővült (műszaki menedzser, műszaki informatika, biztonságtechnika), így ezeken a szakokon az addigiaktól eltérő célkitűzésekkel kellett az oktatási programokat átszervezni.

A Tanszék a profiljába tartozó tárgyakat differenciáltan oktatja az egyes szakokon és szakirányokon:

• a gépészmérnöki szakon átfogó és mélyreható anyagtudományi és -technológiai ismeretanyag dominál;
• a műszaki menedzser (és a biztonságtechnika) szakon az anyagminősítési jellemzők ill. termelési (technológiai) folyamatok összefüggésrendszere hangsúlyos;
• a műszaki informatika szakon az alapvető anyagtudományi és -technológiai ismeretekre alapozott számítógépes megoldások a meghatározók.

A Tanszék a szerkezeti anyagok tulajdonságainak, alkalmazásának és feldolgozásának oktatásával mind az alapozó, mind a szaktárgyi képzésben részt vesz. A mérnöki alapozó tárgyak blokkjában az anyagtudomány alapvető összefüggéseit, valamint a szerkezeti- és szerszámanyagok tulajdonságait ismerteti a hallgatókkal. A tananyagon belül a polimerek, fémek, kerámiák és kompozitok a modern felhasználói igényeknek megfelelő arányokat képviselnek. Részben az alapozó, részben a szaktárgyi képzésben kerül sor az alapanyagok előállító- és a feldolgozó-technológiáinak az oktatására. Ez utóbbin belül az ún. forgácsnélküli (nemforgácsoló) technológiák, mint öntészet, porkohászat, képlékeny alakítás, hegesztés, forrasztás, ragasztás, hőkezelés, felületkezelés jelentik a főbb témaköröket. Az anyagok tulajdonságbecslése, kiválasztása, a technológiatervezés és a szerszámszerkesztés terén a számítógéppel segített módszerek fontos szerepet kapnak.

A fentiekhez igazodva az egyes szakok, szakirányok célkitűzéseit figyelembe vevő tananyagok összeállítása és jegyzetek írása vált szükségessé. Ennek szellemében elkészült és jelenleg használt új jegyzetek a következők:

1. dr. Kisfaludy Antal - Réger Mihály - Tóth László:

Szerkezeti anyagok I. (Anyagtudomány I.) - 158 oldal, 1994;

2. dr. Kisfaludy Antal - Réger Mihály - Tóth László:

Szerkezeti anyagok II. (Anyagtudomány II.) - 232 oldal, 1994;

3. dr. Kisfaludy Antal - Réger Mihály - Tóth László:

Szerkezeti anyagok III. (Anyagtudomány III.) - 88 oldal, 1994;

4. dr. Kisfaludy Antal - dr. Réti Tamás - Tóth László:

Anyagtechnológia I. - 88 oldal, 1994;

5. dr. Gáti József - dr. Horváth László - dr. Kisfaludy Antal -

dr. Kovács Mihály - dr. Réger Mihály - Tóth László:

Anyagtechnológia II. - 392 oldal, 1994;

6. Bagyinszki Gyula:

Anyagismeret és minősítés - 260 ill. 272 oldal, 1996 ill. 1998;

7. dr. Horváth László:

Képlékenyalakító technológiák elméleti alapjai - 172 oldal, 1996;

8. Bagyinszki Gyula:

Forgácsnélküli anyagtechnológiák - 240 ill. 256 oldal, 1997 ill. 1999;

9. dr. Horváth László:

Képlékenyalakítási alapfeladatok elemzése a képlékenységtan módszereivel - 174 oldal, 1997;

10. Dr. Gáti József - Dr. Kovács Mihály:

A Tanszék a kutatási-fejlesztési tevékenységben megkülönböztetett figyelmet fordít az alkalmazott fejlesztési feladatokra, nem elhanyagolva az alapkutatáshoz közel álló tématerületeket sem. Ez utóbbiak szolgálják a kutatók egyéni tudományos tevékenységének szinten tartását és továbbfejlődését. Az alkalmazott fejlesztési feladatok vállalásával a Tanszék követi a hazai fizetőképes keresletet minden olyan problémánál, mely a profiljába vág, vagy a Tanszéken rendelkezésre áll a probléma menedzselésére képzett szakember. Az ilyen irányú tevékenység tehát kiterjed a feladatmegoldáson kívül a feladatmenedzselés területére is, és ez együttműködés szervezését is igényli. A kooperációnak ki kell használnia a feladatok területén megpályázható pénzügyi forrásokat. Az alapkutatás-jellegű feladatokban való részvétel érdekében kapcsolatok létesülnek a hazai kutatóhelyekkel és társtanszékekkel, illetve azok képviselőivel. Az anyagi lehetőségek biztosítására itt is csak sikeres célpályázatok elnyerésével lehet remény.

Gépészmérnöki szak, I. évfolyam, összes szakirány, 1. félév

Heti órakeret: 2 ea. + 2 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

A szerkezetek építésében használatos anyagok körének és az egyes anyagcsoportok jellegzetes tulajdonságainak megismertetése. A szerkezeti anyagok körében alkalmazott gyakoribb anyagvizsgálati alapfogalmak áttekintése és vizsgálatok bemutatása. A fémes anyagok szerkezete, a képlékeny alakváltozás, az újrakristályosodás fogalmainak és mechanizmusainak ismertetése. Az acélok egyensúlyi és nemegyensúlyi állapotaival kapcsolatos alapfogalmak tisztázása.

Gépészmérnöki szak, I. évfolyam, összes szakirány, 2. félév

Heti órakeret: 2 ea. + 2 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy + kollokvium

Gépészmérnöki szak, I. évfolyam, összes szakirány, 2. félév

Heti órakeret: 1 ea. + 1 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

A fémes alapanyagok gyártásának (kohászat, acélgyártás, alumíniumgyártás), a polimerek és kerámiák előállításának és az elsődleges formaadó technológiáknak (öntészet, porkohászat) megismertetése, valamint a kohászati meleg- és hidegalakító technológiák áttekintése.

Gépészmérnöki szak, II. évfolyam, összes szakirány, 3. félév

Heti órakeret: 1 ea. + 1 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

A fémes anyagok szerkezetváltoztató technológiáinak (hőkezelés) és a felületnemesítő technológiáknak megismertetése, valamint a polimerek, kerámiák és kompozitok legáltalánosabb feldolgozó technológiáinak áttekintése.

Gépészmérnöki szak, II. évfolyam, CAD/CAM szakirány, 4. félév

Heti órakeret: 2 ea. + 1 gy. Félévi követelmény: kollokvium

A kötéstechnológiai alapfogalmak áttekintése. Az ipari gyakorlatban alkalmazott fontosabb kötéstechnológiai eljárások elvének, berendezéseinek, eszközeinek és technológiájának bemutatása, különös tekintettel a gépgyártástechnológia követelményeire. Az eljárások során készített kötésekkel szembeni követelményeknek, a kötések vizsgálatának és ellenőrzésének ismertetése és elemzése. Ipari alkalmazási példák bemutatása.

Gépészmérnöki szak, III. évfolyam, CAD/CAM szakirány, 5. félév

Heti órakeret: 2 ea. + 1 gy. Félévi követelmény: kollokvium

Tantárgyfelelős: Dr. Horváth László főiskolai docens

A képlékenyalakítással való gyártás sajátosságainak, a képlékenyalakító technológiák elméleti alapjainak, a fontosabb hideg- és melegalakító technológiák tervezési lépéseinek és szerszámainak, valamint a technológiákat kiszolgáló alakítógépek kiválasztási szempontjainak megismertetése.

Gépészmérnöki szak, III. évfolyam, CAD/CAM szakirány, 6. félév

Heti órakeret: 2 ea. + 1 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy + kollokvium

A fontosabb lemezalakító technológiák tervezési folyamatának megismertetése, valamint a technológiát kiszolgáló szerszámok, alakítógépek áttekintése.

Gépészmérnöki szak, III. évfolyam, CAD/CAM szakirány, 6. félév

Heti órakeret: 1 ea. + 2 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

A tantárgy oktatásának célkitűzései:

Gépészmérnöki szak, II. évfolyam, Gépszerkesztő-tervező szakirány, 4. félév

Heti órakeret: 1 ea. + 1 gy. Félévi követelmény: kollokvium

A képlékenyalakítással, ill. az anyagszétválasztással való gyártás főbb eljárásainak, szerszámainak, berendezéseinek megismertetése.

Heti órakeret: 1 ea. + 1 gy. Félévi követelmény: kollokvium

Tantárgyfelelős: Dr. Gáti József főiskolai docens, Dr. Kovács Mihály főiskolai docens

A kötéstechnológiai alapfogalmak áttekintése. Az ipari gyakorlatban alkalmazott fontosabb kötéstechnológiai eljárások elvének, berendezéseinek, eszközeinek és technológiájának bemutatása, különös tekintettel a gépszerkesztés-tervezés követelményeire. Az eljárások során készített kötésekkel szembeni követelményeknek, a kötések vizsgálatának és ellenőrzésének ismertetése és elemzése. Ipari alkalmazási példák bemutatása.

(szabadon választható)

Gépészmérnöki szak, II.-III. évfolyam, összes szakirány, 4-6. félév

Heti órakeret: 1 ea. + 2 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

Tantárgyfelelős: Dr. Czinege Imre egyetemi tanár

A mérnöki ismeretek komplex rendszerezése, közismert gyártmányok alkatrészeinek elemzése révén.

(szabadon választható)

Gépészmérnöki szak, II.-III. évfolyam, összes szakirány, 4-6. félév

Heti órakeret: 1 ea. + 2 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

A képlékenyalakító technológiák és szerszámok számítógépes tervezéséhez szükséges alapfogalmak és összefüggések rendszerezése, a használható programok felépítésének ismertetése, programmodulok írása, tesztelése.

(szabadon választható)

Gépészmérnöki szak, II.-III. évfolyam, összes szakirány, 4-6. félév

Heti órakeret: 1 ea. + 2 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

A kötéstechnológiai alapfogalmak áttekintése. Az ipari gyakorlatban alkalmazott fontosabb kötéstechnológiai eljárások elvének és technológiájának bemutatása, különös tekintettel a szerkezettervezés követelményeire. A varratméretezéshez és kötéskialakításhoz szükséges összefüggések, szempontok rendszerezése. A hegesztett kötésekkel szembeni követelményeknek, a kötések vizsgálatának és ellenőrzésének ismertetése és elemzése. Ipari példák bemutatása.

(szabadon választható)

Gépészmérnöki szak, II.-III. évfolyam, összes szakirány, 4-6. félév

Heti órakeret: 2 ea. + 1 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

A hegesztés gépesítési szintjeinek, a hegesztőrobotok és célgépek jellemzőinek ill. alkalmazhatóságának, a hegesztésben elterjedt szenzorok típusainak ismertetése. Robotos hegesztésre alkalmas munkadarabok kialakítási szempontjainak, a hegesztőkészülékek fajtáinak áttekintése. Üzemlátogatások kapcsán gyakorlati tapasztalatok szerzése.

(szabadon választható)

Gépészmérnöki szak, II.-III. évfolyam, összes szakirány, 4-6. félév

Heti órakeret: 2 ea. + 1 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

Tantárgyfelelős: Dr. Bagyinszki Gyula főiskolai docens

Felületkezelés alkalmazási jelentőségének, anyagtudományi alapjainak, előkészítő módszereinek, eljárásainak (felületszilárdítás, felületedzés, felületi átolvasztás, felolvasztó hegesztés, védőbevonatolás, termikus szórás, plattírozás, fizikai gőzfázisú bevonás (PVD), kémiai gőzfázisú bevonás (CVD), passziválás, ötvöződúsítás, felületi ráolvasztás, felületötvözés, felrakó hegesztés) megismertetése. Felületkezelési rétegek vizsgálati, minősítési lehetőségeinek, a felülettechnológiák tervezési elveinek áttekintése.

(irányítottan választható)

Gépészmérnöki szak, II.-III. évfolyam, CAD/CAM szakirány, 4-6. félév

Heti órakeret: 0 ea. + 3 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

Tantárgyfelelős: Dr. Czinege Imre egyetemi tanár

(irányítottan választható)

Gépészmérnöki szak, II.-III. évfolyam, CAD/CAM szakirány, 4-6. félév

Heti órakeret: 0 ea. + 3 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

A képlékenyalakító-, hegesztő- és hőkezelő technológiák folyamatainak számítógépes modellezéséhez és szimulációjához szükséges anyagtudományi és matematikai ismeretek rendszerezése, majd ezen ismeretanyag birtokában szimulációs programok elkészítése, értékelése.

(irányítottan választható)

Gépészmérnöki szak, II.-III. évfolyam, CAD/CAM szakirány, 4-6. félév

Heti órakeret: 0 ea. + 3 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

A termikus anyagtechnológiák rendszerező összefoglalása. A kötő- és hőkezelő technológiák hagyományos ill. számítógépes tervezése alapjainak áttekintése. Technológiahelyes szerkezeti kialakítások bemutatása és alkalmazása egyszerű példákon. A CAD/CAM alkalmazások demonstrálása a termikus technológiák tervezésében.

(irányítottan választható)

Heti órakeret: 0 ea. + 3 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

Tantárgyfelelős: Dr. Czinege Imre egyetemi tanár

A mérnöki anyagválasztás megkülönböztetett jelentőségének és a számítógéppel segített tervezési és gyártási folyamatba való szerves beépülésének demonstrálása. Az alapvető anyagválasztási stratégiák áttekintése, az optimalizáláson alapuló új módszerek megismertetése, az anyagkiválasztó szoftverek és adatbázisok kezelésének bemutatása.

(irányítottan választható)

Gépészmérnöki szak, II.-III. évfolyam, Gépszerkesztő-tervező szakirány, 4-6. félév

Heti órakeret: 0 ea. + 3 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

A gépszerkesztéshez ill. tervezéshez kapcsolódó szempontok összefoglalása, melyek alapján az alkatrészek kialakításához nélkülözhetetlen tervezői, technológiai előírások megfogalmazhatók.

(irányítottan választható)

Gépészmérnöki szak, II.-III. évfolyam, Autótechnika és üzemeltető szakirány, 4-6. félév

Heti órakeret: 0 ea. + 3 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

(irányítottan választható)

Heti órakeret: 0 ea. + 3 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

A gépkocsi karosszériák gyártásában és javításában alkalmazott technológiai eljárások, gyakorlati fogások megismertetése.

Műszaki menedzser szak, I. évfolyam, Szervező és informatika szakirány, 1. félév

Heti órakeret: 2 ea. + 2 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

Az ipar legkülönbözőbb területein használatos anyagok felépítésének, fizikai-, technológiai- és használati jellemzőinek rendszerező ismertetése. A szilárd anyagok szerkezetének, tulajdonságainak, megmunkálhatóságának és károsodásállóságának vizsgálatára, az anyagokat feldolgozó termelési folyamatok minőségirányítására alkalmas fontosabb módszerek ill. eszközök bemutatása. A szerkezeti anyagok forgalmazásában bizonyos fokú tájékozottság kialakítása, a műszaki intelligencia és kommunikációképesség fejlesztése.

Heti órakeret: 2 ea. + 1 gy. Félévi követelmény: kollokvium

Műszaki informatika szak, II. évfolyam, Tervezési rendszerek szakirány, 3. félév

Heti órakeret: 2 ea. + 1 gy. Félévi követelmény: kollokvium

A számítógépes termék- és technológia-tervezésben fontos anyagok felépítésének, fizikai-, technológiai- és használati tulajdonságainak rendszerező ismertetése. A szilárd anyagok szerkezetének, mechanikai jellemzőinek, megmunkálhatóságának és károsodásállóságának vizsgálatára alkalmas fontosabb módszerek ill. eszközök bemutatása. A szerkezeti anyagok kiválasztásában, anyagadatbankok használatában megfelelő tájékozottság elérése.

Heti órakeret: 2 ea. + 2 gy. Félévi követelmény: kollokvium

A mechanikai technológiák alapjainak megismertetése, különös tekintettel ezen technológiák számítógépes tervezésének szempontjaira, ill. megkülönböztetett hangsúlyt adva a forgácsoló eljárásoknak (esztergálás, gyalulás, marás, fúrás, köszörülés), valamint bizonyos termikus-mechanikai technológiáknak (hegesztés és hőkezelés) ill. a képlékenyalakító eljárások fontosabb változatainak (térfogati és lemezalakítások).

Heti órakeret: 2 ea. + 2 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy + kollokvium

A mérnöki számítógépes technológiatervezés és -szimuláció alapjainak ismertetése. A számítógépes anyagkiválasztási, technológiatervezési, szimulációs algoritmusok elveinek, az anyag-, technológia- és költségoptimalizálás módszereinek áttekintése. A technológiai folyamatok lehetőségeinek ill. korlátainak bemutatása, valamint a szakmai műveltség bővítése.

Heti órakeret: 2 ea. + 1 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy + kollokvium

A tantárgy oktatásának célkitűzései:

Képlékenyalakítási folyamatok elméleti alapjainak és modellezésének megismertetése. A folyamatok szimulációjára alkalmas módszerekben bizonyos fokú tájékozottság kialakítása, a műszaki intelligencia és kommunikációképesség fejlesztése.

Biztonságtechnikai szak, I. évfolyam, 3. félév

Heti órakeret: 2 ea. + 1 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

A fontosabb szerkezeti anyagok felépítésének, fizikai-, technológiai- és használati tulajdonságainak rendszerező ismertetése. A gyakorlatban alkalmazott anyagok szerkezetének, mechanikai jellemzőinek, megmunkálhatóságának és károsodásállóságának vizsgálatára alkalmas fontosabb módszerek ill. eszközök bemutatása. A szerkezeti anyagok előállító és feldolgozó technológiáinak rendszerező áttekintése.

(szabadon választható)

Valamennyi szak, II.-III. évfolyam, összes szakirány, 4-6. félév

Heti órakeret: 0 ea. + 3 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

Gépészmérnöki szak, I. évfolyam, Villamos (Nottingham) szakirány, 1. félév

Heti órakeret: 2 ea. + 2 gy. Félévi követelmény: kollokvium

Gépészmérnöki szak, II. évfolyam, Villamos (Nottingham) szakirány, 3. félév

Heti órakeret: 2 ea. + 2 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

Gépészmérnöki szak, II. évfolyam, Villamos (Nottingham) szakirány, 4. félév

Heti órakeret: 3 ea. + 1 gy. Félévi követelmény: kollokvium

Gépészmérnöki szak, III. évfolyam, Villamos (Nottingham) szakirány, 6. félév

Heti órakeret: 4 ea. + 2 gy. Félévi követelmény: gyakorlati jegy

A Tanszék hagyományos profiljából következik, hogy kutató-fejlesztő munkái főként az anyagtudomány és anyagvizsgálat, a képlékenyalakítás, a hőkezelés, valamint a hegesztés területeire esnek. A Tanszéknek hagyományosan jók az ipari kapcsolatai, bár az általános recesszió miatt ezen a területen visszaesés volt tapasztalható a 90-es évek elején és közepén. Az utóbbi években a gazdaság élénkülése gyorsan érezhetővé vált a Tanszéki fejlesztési témák növekedésében is, ezáltal 1999-re sikerült reálértékben is meghaladni az 1989-90-es évek árbevételét.

A Tanszék kutatásfejlesztési filozófiája az, hogy elsősorban a szakterületére eső ipari megbízások megszerzésére törekszik, de ugyanakkor ezekkel egyenrangúan fontosnak tartja az OMFB, OTKA, MKM és egyéb pályázati forrásokból alap- és alkalmazott kutatási feladatok kidolgozását is. A következőkben az elmúlt időszak néhány jelentősebb eredményét mutatjuk be, érzékeltetve azok sokszínűségét. A vázolt területeken a Tanszék aktív publikációs tevékenységet fejt ki rangos bel- és külföldi folyóiratokban, valamint hazai és nemzetközi konferenciákon.

Az anyagtudomány tantárgy oktatásához kapcsolódóan végrehajtott fejlesztések elsősorban a tananyag megértésének könnyítését, jobb szemléltetését hivatottak elősegíteni. Ezen a területen elsősorban a pásztázó elektronmikroszkóp és a hozzá kapcsolódó képelemző rendszer jelentett nagy előrelépést. Az elektronmikroszkóp lehetőségeit kihasználva olyan próbatest sorozatot állítottunk össze, amelyen az egyes anyagcsoportok (fémek, polimerek, kerámiák, kompozitok) jellegzetes szerkezeti sajátosságai tanulmányozhatók. Az elméleti oktatás kiegészítéséhez magyarázó szöveggel ellátott tablók készültek. Terveink szerint a jövőben egy olyan számítógépes adatgyűjtő rendszert helyezünk üzembe, mellyel a meglévő anyagvizsgáló berendezések korszerű működtetése elősegíthető.

A kvantitatív mikroszkópia egyik tipikus alkalmazási és kutatási területe az ötvözetek mikroszerkezetének (fázisok, szövetelemek) számszerű jellemzése és ezen adatok valamint az anyagtulajdonságok közötti összefüggések feltárása. A Tanszéki kutatás a fenti témakörökön belül döntően a mikroszkópos részecskék (2 és 3 dimenziós geometriai alakzatok) alakjának kvantitatív minősítésére irányul, melyben meghatározó szerepet játszik a digitális képelemzés korszerű módszereinek hasznosítása. A főbb kutatási részterületek a következők: mikroszkópos részecskék alakjának kvantitatív morfológiai jellemzése, bonyolult geometriájú, kétdimenziós alakzatok alak szerinti minősítése, zárt görbével reprezentált alakzatok rotáció invariáns jellemzése, szimmetriaérzékeny alaktényezők származtatása, dendrites szerkezet jellemzőinek kinetikai modellezése, felületi szemcsenövekedési folyamatok in-situ vizsgálata acélokon, cella-automata módszerek alkalmazása csíraképződési és növekedési folyamatok kinetikai szimulációjára.

A fémötvözetekből készült termékek, alkatrészek nagyobb hányada esetén az olvadékállapotból való megszilárdulás során kialakult szerkezet döntő jelentőségű a mechanikai és egyéb tulajdonságok szempontjából. Az elmúlt években végzett kutatásfejlesztési tevékenység ezen összefüggések feltárására irányult. Speciális kristályosító berendezés épült, mellyel az alábbi területek kutatására, megismerésére nyílik lehetőség:

• átlátszó modellanyagon a kristályosodás közvetlen megfigyelése,
• állandósult és nem állandósult állapotban történő kristályosodás szimulálása,
• a dendrites szerkezet kialakulása és változása alapvető mechanizmusainak nyomonkövetése,
• a gravitáció kristályosodásra gyakorolt hatásának vizsgálata.

A különleges célú anyagvizsgáló berendezésekkel kapcsolatos fejlesztések területén a Tanszéknek komoly hagyományai vannak. Az itt elért eredmények mindig a hazai iparban felmerült igények kielégítéséhez kapcsolódnak, így ennek megfelelően olyan speciális megoldású, illetve speciális rendeltetésű anyagvizsgáló eszközök kifejlesztésére, tervezésére, gyártására kerül sor, amelyek vagy hiányoztak a bel- és külföldi piacról, vagy a piaci áraknál lényegesen olcsóbban előállíthatók. Példaként az alábbi, saját fejlesztésű anyagvizsgáló rendszereket lehet megemlíteni:

• DÁVID-szakítógép (golyósorsós, keretes szakítógép, elektronikus erő- és nyúlásméréssel), elsősorban törésmechanikai vizsgálatokhoz;
• ipari partnerek szakítógépeinek felújítása, átalakítása, számítógépes vezérlésének és adatgyűjtésének megoldása;
• kombinált elmozdulásmérő család, mely lehetőséget teremt a szakítóvizsgálat során durva és finomnyúlás-mérésre hosszirányban, valamint az alakváltozás mérésére keresztirányban is;
• szakítógépeken és egyéb anyagvizsgáló berendezéseken alkalmazható elektronikus útadó család, 1, 2, 5, 10, 50 és 100 mm-es méréshatárral:
• golyóscsapágy-anyagok fárasztó vizsgálatára készített berendezés,
• golyósorsók fárasztására kialakított berendezés,
• a Paksi Atomerőmű reaktorainak ultrahangos és keménységmérési vizsgálataira kifejlesztett manipulátorrendszer, valamint egyéb atomerőművi vizsgáló célberendezések.

• az alakítógépek pontosságának, megbízhatóságának mérésére, minősítésére szolgáló rendszer folyamatos fejlesztése, a képlékenyalakító eljárások elemzése, értékelése az erő-út diagramok alapján;
• a speciális képlékeny alakító eljárások és szerszámok fejlesztése (finomkivágás, precíziós darabolás);
• a képlékeny alakítási folyamatok számítógépes szimulációja, képlékenyalakítás kenőanyagainak tribológiai minősítése.

A Tanszék kezdettől fogva kiemelkedő szerepet töltött és tölt be a hegesztés hazai oktatásában, kutatásában. 1970 óta folyamatosan képez hegesztő műszaki szakembereket, majd 1993 óta hegesztőtechnológusokat. Az MSZ EN 729-3 szerinti munkakör betöltésére felkészítő, OKJ szakképesítést nyújtó, 340 órás hegesztőtechnológus tanfolyamot ipari szakemberek bevonásával szervezi meg. Az European Federation for Welding, Joining and Cutting (röviden: EWF, magyarul Európai Hegesztési, Kötési és Vágási Szövetség) 1998. december 9-11. között Leidenben megtartott Igazgató Tanácsa és Közgyűlése felvette Magyarországot teljes jogú tagjai sorába. A döntés során a Szövetség illetékes bizottságai a Magyar Hegesztéstechnikai Egyesülést mint tanúsítási szervezetet több európai képzésre és képesítés kiadására akkreditálták, közülük a Főiskolán az "Európai Hegesztőtechnológus" (EWT = European Welding Technologist) és az "Európai Hegesztőspecialista" (EWS = European Welding Specialist) képzést engedélyezték. Ezen tanúsítás birtokában a Tanszék 1999 májusában a korábban végzett technológusok kiegészítő képzését is lebonyolította, melynek eredményeképpen 18 fő Magyarországon először vehette át az "Európai Hegesztőtechnológus" diplomát.

A hegesztés bonyolult hőfolyamat, melynek végeredményét, a hegesztési varrat tulajdonságait nagyon sok tényező befolyásolja. A szerteágazó kutatási lehetőségek közül az elmúlt időszakban az alábbiakban értünk el eredményeket:

• impulzusos AWI-hegesztés inverteres áramforrással,
• nagy szilárdságú, finomszemcsés acélok hegeszthetősége,
• termikus vágással készített felületek minőségvizsgálata és összehasonlítása,
• keverék védőgázok technológiai viselkedése és alkalmazása,
• minőségbiztosítási rendszerek,
• polimerek hegesztése.

A termikus technológiai folyamatok számítógéppel segített tervezése - amely az elmúlt évtizedben került az érdeklődés és a kutatás középpontjába - szükségképpen feltételezi az átalakulási folyamatok kinetikai modellezését, a mikroszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolat matematikai leírását. Mindez megkülönböztetett jelentőségű az acélok nemesítő hőkezelése, a felületi diffúziós kezelések (pl. cementálás), ... tekintetében. A Tanszéki kutatómunka e tárgykörben elsődlegesen a következő területekre koncentrálódik:

• nemizoterm átalakulási folyamatok fenomenológiai, kinetikai leírása,
• hőkezelt acélok szövetszerkezetének előrejelzése számítógépes szimulációval,
• a gázcementálás technológiai folyamatának optimalizálása,
• az edzőközegek hűtőképességének kvantitatív jellemzése,
• a lézeres felületedzés számítógépes szimulációja és annak elemzése mérési adatok alapján (a hőmérsékleti mező mérése termoelemekkel),
• a kompetitív átalakulási folyamatok modellezése az acélok ausztenitesítését követő edzéskor.

A fentiekben felsorolt, hosszú távú kutatási tevékenységek mellett számos olyan megbízás és pályázat teljesítését is elvégzi a Tanszék, melyek szorosan nem tartoznak az említett csoportok egyikébe sem. Ezek közül ízelítőként említünk néhányat (minden téma az OMFB támogatását élvezi, hazai vállalati partner közvetítésével):

• a modern telekommunikációs berendezésekhez és számítógépes hálózatokhoz használt koncentrátor-szekrények hazai gyártásának megoldása témában egy moduláris szekrénycsalád kifejlesztése;
• lézertechnológiának az ékszergyártásba való bevezetése, különös tekintettel a lézeres hegesztési technológia adaptálására és a hegesztett kötések minősítésére;
• intelligens csatlakozósor gyártási technológiájának kifejlesztése a nagy értékű berendezések hálózat felőli védelme céljából.

I. Jogállás

1. A hegesztőtechnológus tanfolyamot a Budapesti Műszai Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kara Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézetének Anyag- és Alakítástechnológiai Tanszéke szervezi. A tanfolyamait 1972 óta, a szakmában ismert és elismert ipari szakemberek bevonásával bonyolítja le a Tanszék.

2. A tanfolyam elnevezése "Hegesztőtechnológus" (angolul Welding Technologist, németül Schweißtechniker), a képzés ideje 340 óra.

3. A tanfolyam tematikája az alábbi négy témakörre épül:

mely 60 óra hegesztési gyakorlattal egészül ki.

6. A tanfolyam sikeres elvégzését követően a hallgatók OKJ szerinti szakképesítést tanúsító oklevelet kapnak kézhez.

2. A tanfolyam feltételezi a jelentkezőktől a középiskolai szintű műszaki alapismeretek (matematika, fizika, mechanika) meglétét.

4. A tanfolyamon a jelenlétet az előadók tanfolyami napló alapján rendszeresen ellenőrzik. A Tanszék a hallgató kérésére tanfolyamlátogatási bizonyítványt állít ki, s a jelenlétről igazolást ad. A tanfolyami adminisztrációt az Anyag- és Alakítástechnológiai Tanszék végzi. A Tanszék ill. a tanfolyam vezetője - egyetemi ill. főiskolai szakirányú végzettség igazolása esetén - egyes előadások látogatása alól felmentést adhat. Felmentést kaphat továbbá a hallgató a gyakorlati foglalkozások látogatása alól, ha az adott gyakorlati témából alap-, vagy annál magasabb fokú hegesztői végzettséggel rendelkezik Ez a gáz-, a bevontelektródás kézi ív- és a védőgázas hegesztések gyakorlataira vonatkozik. A gyakorlati foglalkozásokon való részvétel kötelező, hiányzás esetén azt pótolni kell. Az elméleti foglalkozásról való távolmaradást a hallgatónak igazolnia kell. Ha a hiányzás mértéke meghaladja az elméleti összóra 10 %-át (28 óra), akkor a hallgató vizsgára nem bocsátható.

6. A gyakorlati foglalkozások előtt a hallgatók baleset- és tűzvédelmi oktatásban vesznek részt, ennek megtörténtét aláírásukkal igazolják. A gyakorlatokon a hallgatók kötelesek betartani az adott helyre vonatkozó munkavédelmi előírásokat. Balesetveszély esetén a legjobb tudásuk szerint kell eljárniuk, s a foglalkozást vezető oktató utasításait be kell tartaniuk. Amennyiben a hallgató nem hajlandó ezt tudomásul venni, az oktató a hallgatót a foglalkozásról kizárhatja és mulasztását nem igazolja. A tanfolyam végén a hallgatók tűzvédelmi szakvizsgát is tesznek.

7. A tanfolyam befejezését követően a hallgató igazolást kap a tanfolyam látogatásáról. A befejezést követő 2 éven belül a hallgató jogosult a vizsga letételére.

8. A tanfolyami vizsga írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli, ill. a szóbeli vizsga anyaga az I/3. pontban megadott 4 témakör. Az írásbeli és a szóbeli vizsga nem lehet ugyanazon a napon. Az írásbeli vizsga ideje témánként 90 perc, melynek eredményét a hallgatóval a szóbeli vizsga előtt közölni kell. A 3 tagú vizsgabizottság elnökét a Gazdasági Minisztérium jelöli ki, tagja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megbízottja és a Gépészmérnöki Főiskolai Kar főigazgatója.

Magyarország 1998. decemberében az EWF (Európai Hegesztési, Kötési és Vágási Szövetség) teljes jogú tagja lett. Ez azt jelenti, hogy 1999. január 1-től hazánk is folytathat európai érvényességű felsőfokú hegesztői szakképzést és saját jogon adhat ki ilyen diplomát.

Az Európai Hegesztőtechnológus szakképzésre ezt a jogot a Bánki Donát Műszaki Főiskola (Budapesti Műszai Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kara) megszerezte. A képzést a Főiskola az EWF által kiadott irányelvek és előírások szerint indítja az alábbiak szerint:

1. A képzésbe felvételi vizsga vagy egyéb felkészültség ellenőrzésére szolgáló eljárás nélkül felvehetők a gépész szakirányú főiskolai végzettséggel rendelkező mérnökök (üzemmérnökök), illetve a BME Gépészmérnöki-, Építőmérnöki-, Villamosmérnöki- továbbá a Miskolci Egyetem (korábban Nehézipari Műszaki Egyetem) Gépészmérnöki-, Bányamérnöki-, Kohómérnöki-, illetve a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karán végzett mérnökök. Fentiek számára a tanfolyam első része (a 79 órás EWT I) elhagyható, azonban csak sikeres tesztvizsga letétele után kapcsolódhatnak be a tanfolyamba (a 60 órás EWT II-be + a 201 órás EWT III-ba).

(79 óra EWT I + 60 óra EWT II + 201 óra EWT III) részt kell venniük.

3. A képzésben való részvétel feltételei:

• legalább 2 éves hegesztési vagy rokon területen megszerzett és igazolt gyakorlat,
• egészségügyi alkalmasság,
• a szakképzés tandíjának a képzés megkezdéséig történő befizetése.

Az elméleti témák és óraszámaik:

A tanfolyamot a Főiskola várhatóan 2000. szeptemberében indítja. A tanfolyamra előzetes jelentkezési lap kitöltésével kell jelentkezni. A részvételi díj várhatóan 300.000.- Ft, mely tartalmazza a Magyar Hegesztéstechnikai Egyesülésnek átutalandó 50.000.- Ft-os vizsgadíjat. A 250.000.-Ft-ot a tanfolyam kezdetéig kell a Főiskolának átutalni, míg a vizsgadíjat csak a tanfolyam végén kell közvetlenül az MHtE-nek átutalni. A tanfolyamot a Tanszék csütörtökönként 13-20 óra között, illetve péntekenként 8-15 óra között tartja.

Az EWT-I alól felmentést kérő résztvevőknek a részvételi díj 175.000.- Ft + 50.000.- Ft vizsgadíj. Ezen személyeknek a megküldött tananyagból tesztvizsgát kell letenniük, s annak sikeres letétele esetén a tanfolyamba csak később kell bekapcsolódniuk. A tanfolyam megkezdése előtt 2 héttel való visszamondás esetén a Főiskola fenntartja magának a jogot, hogy az addig felmerült kiadásaira a részvételi díj 10 %-át felszámítsa. Bővebb információt a Tanszéken dr. Kovács Mihály főiskolai docens (telefon: 210-1450/110 vagy 120 mellék) ad.

… Dr. Vojnich Pál nyugdíjas főiskolai tanár jelenleg már a 103. felsőoktatási szemeszterét látja el!

… Dr. Réti Tamás főiskolai tanár a műszaki tudomány doktora a Széchenyi professzori ösztöndíjasok 2000 fős táborába tartozik!

© BG®

Odaállítják egy megmunkálógép mellé, hogy dolgozzon vele. Ön mit csinál?

Szakmai tanulmányúton vesz részt és lát egy hatalmas gépet. Ön szerint mi az?

Olvassa a külföldi szakirodalmat?

Önnek fogaskereket kell készítenie. Hogyan fog hozzá?

Ön szerint meddig hipoeutektoidosak az acélok?

Miért kell edzeni?

Ön szerint hogyan készítik a csövet?

Mi az entrópia?

© BG®

Legutolsó frissítés: 2000. február 29.

Összeállította: Dr. Bagyinszki Gyula