Mit kell tudni az ércekről?

Az érc olyan ásványi anyag, mely olyan formában és mennyiségben tartalmaz fémvegyületeket, hogy belőle egyik fém valamilyen kohászati eljárással gazdaságosan előállítható. A nemesfémek az érceikben színfémként is előfordulnak. Az egyes ércek több fém vegyületeit is tartalmazhatják. Bányászatuk többnyire külszíni fejtéssel történik, feldolgozhatóságuk pedig attól függ, milyen vegyülethez kötődik a benne lévő fém, illetve milyen összetételű a kísérő meddő. Az alumínium és a vas ércei akár 40-60% fémet is tartalmazhatnak, a fémek többségének ércei azonban akkor is gazdaságosan feldolgozhatók, ha ennél nagyságrenddel kevesebb bennük a fémes anyag. Magyarországon a Dunántúlon középső részén alumíniumérc, bauxit fordul elő. A bauxit gyakran vörös színű, a benne lévő vasoxid miatt. A vas leggyakoribb ércei a hematit (vörösvasérc), a magnetit (mágnesvasérc), a sziderit (vaspát), és a limonit (hidroxidos vasérc). Előbbi kettő az értékesebb. A timföldgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszap is vasércnek tekinthető, bár feldolgozása nehézkes.

Mi az ércelőkészítés célja?

A hasznos alkotórész és a meddő szétválasztása, a hasznos komponens koncentrációjának növelése, a feldolgozás szempontjából optimális darabméret és felület előállítása. Az oxidos ércek esetében az előkészítés gyakran valamilyen fokú előredukálást is eredményezhet.

Mi a brikettálás?

Poralakú ércek, és segédanyagok darabosítása. Megfelelő darabnagyságú és szilárdságú anyag előállítása a cél. A folyamat magas hőmérsékleten megy végbe, szükség esetén kötőanyag adagolással, ami a kötés kialakulását segíti elő.

Mikor alkalmazható ülepítés?

Akkor, ha sem a hasznos anyag, sem a meddő nem oldódik vízben, és sűrűségük különböző.

Mi a nyomás szerepe a kicsapatás során?

Ez egy hidrometallurgiai eljárás. A hőmérséklet csökkenésével az oldatok oldott anyag tartalma csökken, a magas hőmérsékleten oldódó komponensek új, szilárd fázisként jelennek meg, „kicsapódnak”. Mivel a folyamatban folyékony és szilárd fázisok vesznek részt, a nyomásnak gyakorlatilag nincs szerepe, hiszen mindkét fázis „összenyomhatatlan”. A folyamat nem csak a hőmérséklet csökkentésével, hanem olyan vegyszer adagolásával is kikényszeríthető, mely az oldott anyaggal oldhatatlan vegyületet képez.

Miért, és hogyan pörkölik a vasércet?

A vasérc pörkölése a vörösizzás hőmérsékletén (600-800 ºC) történik. Ilyenkor az érc szennyező- és víztartalma csökken, hiszen a vasnál könnyebben oxidálódó komponensek kiégnek.

Melyek a kohászati salakok kémiai tulajdonságai?

A salakok elsősorban kalciumszilikátokat, és oxidokat tartalmaznak. Olvasáspontjuk általában alacsonyabb, mint a fémé. A salak fő jellemzője, hogy a fém szempontjából káros anyagokat jobban oldja, mint maga a fém. Természetesen a salak nem oldódik a fémben J, hiszen épp azért salak, mert külön fázist alkot, és mivel sűrűsége kisebb mint a fémé, a fém felszínén helyezkedik el.

Mi a segédötvözet?

A fémekbe juttatandó ötvöző fém hordozói. Ötvözés során nem mindig az a legcélszerűbb, ha az ötvözendő alkotót színfém formájában visszük be. Ezek ugyanis drágák, olvadáspontjuk is magas. Ha például az ötvözéshez az alapfém és az ötvöző fém közel eutektikus segédötvözetét alkalmazzuk, kevesebb hő veszik a beolvadáskor, a keveredés jobb lesz, és az adagolást is pontosabban lehet elvégezni. Természetesen segédötvözetből nagyobb mennyiségre van szükség, mint ha színfémet adagolnánk, de az eljárás így is gazdaságosabb. A vas- illetve acélgyártás során leggyakrabban úgynevezett ferroötvözeteket (ferroszilícium, ferromangán) használnak, ezeket ugyanúgy nagyolvasztóban gyártják, mint a nyersvasat.

Milyen anyagokat állítanak elő a különböző acélgyártó eljárásokkal?

A konverteres eljárással nagy mennyiségben gyártott, ötvözetlen, vagy nagyon kevés ötvözőt tartalmazó (tömegacél, hegesztésre optimalizált) acélokat gyártanak. Ívfényes vagy indukciós kemencében gyártják a korrózióálló és szerszámacélokat. Az átolvasztási technológiákat általában a szerszámacél anyagok előállítása során alkalmazzák. Azokat az ötvözeteket, melyek alkotói olvadt állapotban nem oldják egymást (álötvözet) porkohászati úton állítják elő. A konverterben és az ívfényes kemencében acélhulladék is olvasztható. A konverteres eljárás nem igényel külső hő bevitelt, az ívkemencében viszont a bevitt villamos teljesítmény növelésével a hőmérséklet elméletileg bármeddig növelhető.

Hogy szilárdítják meg az acélt?

Folyamatos öntéssel, vagy tuskóöntéssel. A hengerlésre szánt lemeztuskó 5-10 tonnás, a kovácstuskó ennél nagyobb is lehet.