A tantárgy bevezetés a gépészeti tervezésben alkalmazott
számítógépi modellezésbe. A tantárgy törzsanyagát az asszociativitások
és kötöttségek rendszerét is leírni képes, a fejlett termékleírási elveken
alapuló modellek és építési módszerek képezik. A tananyag felöleli a napjaink
CAD/CAM rendszereiben alkalmazott fontos modellezési technológiákat, ugyanakkor
hangsúlyozza a régebbi modellezőkben alkalmazott módszereket és azok korszerű
modellezőkkel történő adatcseréjének lehetőségeit és problémáit.
A hallgatók megismerik a mechanikai rendszerek számítógépi
modellezésének a gyakorlat számára elsődlegesen fontos elveit és módszereit.
A gyakorlatok során tanulmányozzák a modellépítő eszközök és a modellek
alapvető sajátosságait. A tantárgy megalapozza a modellek alapján való
számítógépes NC technológiatervezés, a modellezési módszereken alapuló
szerszámtervezés és egyéb gépészeti tervezés, a számítógéppel irányított
gyártás, valamint a modell-elemzés oktatását. A megkapott ismeretek birtokában
a hallgató későbbi tanulmányai és szakmai praxisa során minden nehézség
nélkül képes lesz megismerni, majd alkalmazni bármely
korszerű modellező eszközt.
|
ELŐZETESEN FELTÉTELEZETT ISMERETEK
|
A tantárgy anyagának megértéséhez szükséges a CAD technikák
című tantárgy "Az alakmodellezés alapjai" című blokkjában leadott anyag
ismerete. Egyes anyagrészek megértéséhez a hallgatóknak szüksége lehet
a geometriával, polinomokkal és műszaki mechanikával kapcsolatos ismerteinek
felfrissítésére.
|
A tantárgy szóbeli vizsgával zárul.
A vizsgára bocsátás feltétele valamennyi gyakorlat elvégzése.
|
A laboratóriumi gyakorlati órák a Műszaki Tervezőrendszerek
Laboratóriumban folynak, ahol magas színvonalú eszközök segítik az anyag
megértését. A laboratóriumi órára az előző laboratóriumi órán kijelölt
anyag ismeretével, felkészülten kell érkezni, különben a gyakorlatok megfelelő
hatékonysága nem biztosítható. A felkészületlen hallgató a gyakorlaton
nem vehet részt. A laboratóriumi házirend a valóban dolgozni kívánó hallgatók
nyugodt munkáját, a munka eredményének védelmét és nem utolsó sorban a
páratlan értékű technika megóvását szolgálja, ezért kérjük, hogy annak
betartását mindenki tartsa magára nézve kötelezőnek, és a laboratóriumban
fegyelmezetten dolgozzon.
Aki egyéni ambicióból, érdeklődésből vagy a szakma jövőbeni
kihívásaira tudatosan készülve többet szeretne a laboratóriumban dolgozni,
annak javasoljuk, hogy vegyen részt a tudományos diákköri tevékenységben!
|
A vizsgán két tételt húznak a hallgatók. A felkészülés
a vizsgára az előadáson készített saját jegyzet felhasználásával, a vizsgára
az előadó által összeállított témajegyzék irányításával és a tantárgyhoz
írt, a Bánki Donát Műszaki Főiskolán megjelent és kapható nyomtatott jegyzetek
segítségével történik. A vizsgán az előadásokon kézzel írt jegyzetet be
kell mutatni.
|
KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM
|
Kötelező irodalom
dr. Horváth László:
CAD/CAM TECHNIKA I.
Bevezetés a gépészeti rendszerek és gyártásuk számítógépi
tervezésébe
Jegyzet,
Bánki Donát Műszaki Főiskola,
Budapest, 1998
dr. Horváth László:
CAD/CAM TECHNIKA II.
Számítógépes műszaki modellezés
Jegyzet,
Bánki Donát Műszaki Főiskola,
Budapest, 1999
Ajánlott irodalom
Horváth Imre - Juhász Imre:
Számítógéppel segített gépészeti tervezés
Műszaki Könyvkiadó,
Budapest, 1996
Chris McMahon - Jimmie Browne:
CADCAM - From principles to practice
Addison Wesley, 1993
|
|
ELŐADÓ
Dr. Horváth László
|
Dr. Horváth László főiskolai
tanár,
Tel: 333-4513, 368-4610
Fax: 333-9183, 368-9632
E-mail: lhorvath@zeus.banki.hu |
|
GYAKORLATVEZETŐ
Csesznok Sándor
|
|
|
No. |
Dátum |
Terem |
Cím és rövid tartalom
|
1 |
II. 6 |
115 |
A számítógépes modellezés fogalma, szerepe
és jelentősége
Miről szól a tantárgy? A számítógépi
tervezés fejlődésének története. Néhány előzetes példa, illusztrációként.
A modellalkotási folyamat vázlatos
sémája. Objektum leírása integrált modellezési környezetben. |
2 |
II. 13 |
115 |
A geometriai modell és struktúrája
A geometriai modell. Topológiai és geometriai entitások.
A topológia alakfüggetlensége. Alapvető opológiai entitások testeknél.
Topológiai entitások szomszédsága. Az Euler-szabály. Közös él két lap között. |
3 |
II. 20 |
115 |
A geometria modellezése
Polinomok. A görbe lokális tulajdonságai, létrehozása.
Interpolációs és közelítő görbék. Bezier és B-spline görbék. Konvex burok.
Szegmentáltság. Csomóvektor. Bezier felületek. |
4 |
II. 27 |
115 |
B-szplájn görbék
A görbe paraméterezése. Zárt görbék. Egyenközű B-szplájn.
Periodikus és nem-periodikus B-szplájn. Egyenközű és nem-egyenközű B-szplájn.
Négydimenziós homogén koordináták. Racionális B-szplájn. B-szplájn felületek. |
5 |
III. 6 |
115 |
Alkatrészek modellezése
Az alkatrészmodell. Testprimitívek kombinálása. Alaksajátosságok,
elhelyezésük, típusaik. Felületmodellek beépítése testmodellekbe. STEP
alaksajátosság információs modell (FFIM). A modellépítés története. Alaksajátosságokból
felépített modellek lokális és globális módosítása. |
6 |
III. 13 |
115 |
Lemezalkatrészek modellezése
A modell általános felépítése. Teríték. Hajlítás. Kapcsolat
a környezet geometriai leírásával. A modellépítés módjai. Lemezalkatrész
alaksajátosságok. |
7 |
III. 20 |
115 |
Szerelési egységek modellezése
A modellben leírt információ. A termékstruktúra leírása.
A modellépítés alapvető módszerei. Alaktrészek orientálása és pozicionálása
relációk definiálásával. A relációk típusai, referenciaelemek alkalmazása.
Asszociatív módosítás. |
8 |
III. 27 |
115 |
Mechanizmusok modellezése
A kinematika leírása. A mechanizmus modelljének felépítése.
Szabadságfokok. Csuklók típusai. Mechanizmusok elemzése. |
9 |
IV. 3 |
115 |
Modellezés és elemzés a véges elemek elvén
A FEM/FEA. Elemzési modellek. A preprocesszzálás lépései.
Geometriai modellek átvitele. Háló, elemei és generálása. Elemzési feladatok
és megoldások típusai. Elemzési eredmények felhasználása. Alakoptimálás. |
10 |
IV. 17 |
115 |
Felületmodellek építése
A modellépítéshez rendelkezésre álló eszközök. Modellépítés
különböző szabályszerűségek alapján. Szabadformájú felületek építése. Göbék
szerkesztése. Felületek módosítása. Felületen definiált görbék. |
11 |
IV. 24 |
115 |
Számjegyvezérlésű forgácsoló megmunkálás tervezése CAD/CAM rendszerekben
Technológiai folyamat entitások és kapcsolataik. Szerszámgépek
modellje. Megmunkálási ciklusok generálása modellek alapján. Ciklusokat
generáló eljárások paraméterei. |
12 |
V. 8 |
115 |
Az ACIS modellező rendszer
Általános jellemzők. Az ACIS modell és felépítése. Magasabb
szintű topológiai entitások alkalmazása. ACIS drótvázmodell topológiával.
Az ACIS modellfájl. |
13 |
V. 15 |
115 |
Integrált termékmodellek
A termékmodellezés igénye. A mestermodell elv. Mestermodell
és alkalmzási modellek. Asszociativítás modelladatok cseréjénél. A STEP
termékmodell szabvány. Entitások leírása Express nyelven. |
Az előadás anyaga az előadás sorszámára klikkelve érhető el. |
No. |
Dátum* |
Terem |
Cím és rövid tartalom
|
1 |
II. 13
II. 8 |
132 |
Bezier görbék leírása
Bezier görbék leírása deCasteljau-algoritmussal
és Bernstein alapfüggvényekkel. Összefüggés a vezérlőpontok helye és a
görbe pontjai között. |
2 |
II. 27
II. 15 |
132 |
Kontúrelemek készítése
Analitikus és szabadformájú görbék létrehozása. Kötöttségek
és navigátorok. Bezier, B-szplájn és NURBS görbék létrehozása és jellemzői. |
3 |
III. 13
III. 1 |
132 |
Felületek modellezése
Alapvető felülettípusok jellemzői és létrehozása. Komplex
felületek építése. |
4 |
III. 27
III. 29 |
132 |
Alkatrészek modellezése alakmódosítással
Alapvető testelem-típusok. Műveletek testeken. Testek
módosításának módszerei. |
5 |
IV. 24
IV. 26 |
132 |
Szerelési egységek modellezése
Szerelési egységek struktúrája. Kötöttségek alkatrészek
között azok relatív helyzetének meghatározására. |
6 |
V. 8
V. 10 |
132 |
Mechanizmusok modellezése
Mechanizmusok kinematikai modelljének elemei. Mechanizmusok
struktúrájának gráf ábrázolása. A mechanizmus modelljének felépítése és
a modell-adatállományok struktúrája. |
*A felső sorban az NGC II/1, az alsó sorban az NGC II/2 tankör gyakorlatainak
dátuma található. |
|