GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK, GÉPSZERKESZTŐ-TERVEZŐ SZAKIRÁNY
A gépszerkesztő-tervező szakirányú képzés célkitűzése a gazdálkodó szervezetek számára természettudományos és műszaki elméleti, valamint üzemi gyakorlati ismeretekkel, tervezői alkotókészséggel rendelkező gépészmérnökök képzése, akik a korszerű anyagok, technológiák, szerkezetek és tervezési módszerek alkalmazásával képesek a gyakorlatban előforduló gyártó- és termelőeszközökkel kapcsolatos korszerűsítési, fejlesztési, tervezési feladatok felismerésére, feltárására és megoldására.
A tervezői tevékenység a műszaki gondolat felvetésétől az előállított termék (eszköz, gép, berendezés, létesítmény stb.) használatba adásáig tart, bár a tervező szerepe nem mindig azonos mértékű.
A gépszerkesztő-tervező képzésben résztvevő hallgatók egyrészt tanulják a gépészmérnöki szakon kötelező tantárgyakat (matematika, fizika, számítástechnika, informatika, mechanika, géprajz, gépelemek, szerkezeti anyagok, gyártástechnológia, biztonságtechnika stb.), valamint a tervezéshez elengedhetetlen speciális ismereteket nyújtó szaktárgyakat.
A hallgatók széleskörű ismereteket kapnak a tervezéshez szükséges műszaki kommunikáció és az információs technológia ismeretköréből. A műszaki kommunikáció végigkíséri a tervezési folyamatot az ötlet megjelenésétől a gyártástervezésen át egészen a termék megjelenéséig és forgalmazásáig. Korszerű terméket csak korszerű módszerekkel lehet előállítani, ezért kell megismerkedni a hallgatóknak a számítógéppel segített tervezés (CAD technika) alapjaival, valamint a tervezés gyakorlati kérdéseivel. A szak speciális tantárgyai közül célszerű kiemelni a gépszerkezettan, a tervezéselmélet, a mechanizmusok elmélete, a kötés- és alakítástechnológia szaktárgyakat stb.
GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK, CAD/CAM SZAKIRÁNY
A képzés célja az, hogy a szakirányon végzett gépészmérnökök képesek legyenek bekapcsolódni napjaink számítógépes módszereken alapuló mérnöki munkájába, ismerjék meg és eredményesen használják fel annak rohamosan bővülő eszközrendszerét. Olyan szakemberek képzésére törekszünk, akik egyaránt jártasak a technológiai eljárások kiválasztásában és megtervezésében, valamint a mérnöki munka korszerű módszereinek és eszközeinek alkalmazása területén.
A termelési folyamatra vonatkozó kellő mélységű ismeretek révén hallgatóink alkalmassá válnak a vállalati minőségügy feladatainak megoldására, a gépipari termékek minőségének tervezése és fejlesztése, valamint a minőségbiztosítás területén alkalmazott újszerű módszerek és technikák felhasználására.
A kötelező tantárgyakon kívül a hallgatóknak lehetőségük van arra is, hogy egyéni igényeik szerint egy előre meghirdetett választékból vegyenek fel (fakultatív) tantárgyakat: pl. modellezés, szimultán tervezés, multimédia, nemzetközi hálózati rendszerek.
A felsorolt ismeretek megértését és elsajátítását a hallgatók rendelkezésére álló több, korszerűen berendezett laboratórium segíti elő.
Példaként említjük a napjaink csúcstechnikáját jelentő, 26 Silicon Graphics munkaállomásra alapozott Intelligens Tervezőrendszerek Laboratóriumot, a 24 PC-vel felszerelt CAD/CAM Labort és a CNC megmunkálógépek programozására szolgáló FMS Labort. A Hosszméréstechnikai és Minőségügyi Laboratórium a minőségbiztosítás gépiparban alkalmazott csaknem valamennyi technikájának és számítógéppel segített módszerének oktatására és kutatására alkalmas.
A számítógéppel integrált gyártás feladatainak bemutatásához és megoldásához japán gyártmányú, MAZAK típusú gyártócella áll rendelkezésre.
GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK, ÜZEMELTETŐ SZAKIRÁNY
A képzés célja ipari cégek részére olyan mérnökök képzése, akik az általános technológiai folyamatok ismerete mellett képesek ellátni az alkalmazott megmunkálógépek, erőgépek, hőtechnikai berendezések, szállító- és anyagmozgató gépek, villamos hajtások, ipari robotok üzembehelyezésének, üzemeltetésének és felújításának feladatait és ezek rendszerben történő gazdaságos üzemvitelét is.
A gépészeti gyakorlatban előforduló legfontosabb áramlástechnikai gépek és berendezések közül az örvényszivattyú, hidrodinamikus erőátvitel, ventilátor, kompresszor stb. működési elveivel, kiválasztási szempontjaival, telepítési, üzemviteli, szabályozási és illesztési kérdéseivel ismerkednek meg a hallgatók.
Az ipari gyakorlatban előforduló energiatermelő és átalakító gépek, berendezések elvi működését, szerkezeti elemeit, valamint üzemeltetési kérdéseit is vizsgálják. Az ipari kemencék, a kompresszoros és abszorpciós hűtőgépek, a kazánok, a belsőégésű motorok (Otto, Diesel), a gőz- és gázturbinák ismeretei kerülnek feldolgozásra.
Minden mérnök számára fontos a hagyományos és korszerű érzékelők felépítésének, alkalmazásának, valamint az ehhez kapcsolódó elektronikának a megismerése. A nem villamos mennyiségek mérése és feldolgozása területén a fentieken kívül a hallgatók foglalkoznak a jelek feldolgozásának korszerű eljárásaival, valamint annak eszköz-rendszerével is.
Az üzemeltető mérnökök számára különösen fontos a különböző fenntartási rendszerek ismerete. A hallgatók foglalkoznak a hibaelhárító, állapotmegtartó stratégiákkal, a karbantartási munkák tervezésével, a szerelő- és javítókészülékekkel stb.
A felújítástechnológián belül az ipari üzemfenntartás korszerű javítási eljárásai, ezen belül a különféle technológiák (korszerű felületnövelő technológiai eljárások, galvanizálás, fémszórás, műanyag technológiák, fémragasztás) eszközei és berendezései, önálló technológiai munkák tervezése és készítése a fontosabb témakörök.
A komplex környezetvédelem a környezetgazdálkodás ismerethalmazból hangsúlyozottan a műszaki környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozunk. A legszükségesebb biológiai-ökológiai alapfogalmak, a levegőtisztaságvédelem, a vízminőségvédelem, a zaj- és rezgésvédelem, a talajvédelem, a sugárzásvédelem, és a hulladékkezelés tárgya a környezetvédelemi tanulmányoknak.
A villamos hajtások és hálózatok, az anyagmozgatási rendszerek és gépei, az energiagazdálkodás, a műszaki diagnosztika, az elektrohidraulikus szervotechnika és a gépipari technológiák és szerelés szintén részei a képzés törzsanyagának.
GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK, AUTÓTECHNIKA SZAKIRÁNY
A képzés célja, hogy a végzett gépészmérnökök képesek legyenek olyan feladatok megoldására, ahol a gépjármű-technikai szakterület gyakorlati eredményeinek és módszereinek színvonalas bevezetését el tudják látni és így - a szükséges gyakorlat megszerzését követően - alkalmasak
- a szakmában használatos gépészeti berendezések tervezésére, üzemeltetésére és fenntartására,
- technológiai feladatok tervezésére és alkalmazására,
- szerviz munkák szervezésére és irányítására,
- szakismeretek átadására,
- a gyakorlathoz tartozó műszaki fejlesztés, tervezés részfeladatainak megoldására.
Az autótechnika szakirány keretében oktatott belsőégésű motorok témái között a motorok hő-, áramlás- és szerkezettani működése, üzemeltetése és vizsgálati módszerei szerepelnek. A tananyag része a feltöltetlen és feltöltött motorok, az üzemanyagok, a kenés és a hűtés problémája. Fontos terület a belsőégésű motorok környezetszennyezésének csökkentése.
A gépjárművek különböző üzemanyag-ellátási rendszereivel és berendezéseivel, azok elméleti és gyakorlati kérdéseinek területén az ismeretanyag az elemi karburátortól a korszerű fedélzeti számítógépes befecskendező rendszerekig terjed. A tananyag része a dízelmotorok tüzelőanyag ellátása: a forgódugattyús, forgóelosztós befecskendező szivattyúk.
Fontos terület a rugózás, a lengéscsillapítás, a kerékfelfüggesztés, a kormányzás, és az enetstabilitás is. A gépjármű-karosszériák felépítésének ismertetésével zárul a tárgy.
Az autóvillamosság területéhez egyrészt a gépjárművekben alkalmazott villamos motorok és egyéb beavatkozó szervek felépítése, működése és vizsgálata tartozik, másrészt ezen beavatkozó szervek szabályozása, vezérlése mind elosztottan, mind pedig fedélzeti számítógéppel irányítva.
A korszerű gépjárművekben egyre nagyobb szerephez jut a méréstechnika. A hallgatók megismerkednek az alkalmazott jelátalakítók statikus és dinamikus jellemzőivel, az egyes mérési eljárások, a mérési hibák, és a mérési eredmények kiértékelésével. Az autótechnikában a jármű üzemének felügyelete a villamos és nem villamos mennyiségek villamos átalakítási, analóg és/vagy digitális továbbítási feladataiban jelentkezik.
A szervizmunka nélkülözhetetlen és legfontosabb területe a diagnosztika. A modern diagnosztikai eljárások: kopás-, rezgés-, zajvizsgálat, termovízió, átvilágításos technikák, endoszkópia stb., a gépjárművek hibáinak feltárása, általános állapotának minősítése (gépjármű vizsga, felügyelet) szerepelnek a gépjárműdiagnosztika tananyagban.
A gépjárművek erőátviteli berendezései és a szerviztechnológia és üzemfenntartás szintén részei a képzés törzsanyagának.
GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK, GÉPÉSZ-VILLAMOS SZAKIRÁNY - INTEGRATED ENGINEERING COURSE (angol nyelvű képzés)
A képzés célja: A képzésben részt vevők a gépészet és az elektronika legfontosabb ismereteit sajátítják el annak érdekében, hogy a két szakma határterületén tudjanak eredményesen dolgozni. Ezzel a képesítéssel elsősorban a műszer- és méréstechnika, számítógéppel segített tervezés, NC-megmunkálás, bonyolult gépészeti rendszerek irányítása témakörökben lesznek lényegesen otthonosabbak, mintha a két szak bármelyikét sajátították volna el.
Legtöbb végzett hallgatónk a Budapesti Műszaki Egyetem kiegészítő képzésén (Meng Integrated Engineering) tanul tovább. Közülük már többen is doktori képzésre járnak, hogy megszerezzék a PhD címet. Ugyancsak nem egyedi eset, hogy Angliában vagy Amerikában tanultak tovább hallgatóink.
A végzett hallgatók elhelyezkedési esélyeit tovább növelik az informatika és a vállalatirányítás területén a képzés során szerzett ismereteik, valamint a felhalmozódó többezer szavas angol szakmai szókincs, amit semmilyen nyelvtanfolyamon nem lehet elsajátítani. A külkapcsolatokat ápoló hazai vállalkozások és a külföldiek által itthon alapított cégek 1996 óta előszeretettel várják hallgatóinkat, akik ezen a képzésen végeztek.
A Budapesti Műszaki Főiskola két elődintézménye, a Bánki Donát Műszaki Főiskola és a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola 1993-ban közösen indította ezt a szakirányt a Nottingham Trent University-vel együttműködve. Az angol egyetem a tantervet az Angol Mérnöki Kamara és számos vezető iparvállalat támogatásával dolgozta ki. A 2001-ig tartó európai közösségi együttműködési (TEMPUS) program keretében a teljes oktatási anyagot átadta a két főiskolának, és folyamatosan ellenőrizte az oktatás minőségét. Ez idő alatt a két főiskola az oktatási anyagot továbbfejlesztette és adaptálta a hazai igényeknek megfelelően.
Az oktatás stílusa eltér a hagyományos magyar oktatástól. Nemcsak abban, hogy a képzés angol nyelven folyik, hanem a tanterv felépítésében, a tananyag tantárgyakra bontásában és az oktatás gyakorlatiasságában is. A tanterv úgy épül fel, hogy az alapvető ismeretek a képzés folyamán többször felidéződnek mindig új megvilágításban és további kapcsolódó ismeretekkel bővülve. Különleges a hallgatói projektekre alapozott oktatási módszer is. A másodéves hallgatók már olyan komplex tervezési-gyártási feladatot oldanak meg, amely valamilyen elektromos elven működő elemeket is tartalmazó gépészeti objektum vezérlésének programozását is tartalmazza.
BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRNÖKI SZAK
A szak képzési célja olyan biztonságtechnikai mérnökök kibocsátása, akik a mérnökképzés általános céljaival összhangban, természettudományos, műszaki, gazdasági, szervezési és jogi ismereteikre támaszkodva képesek:
- a vagyon- és személyvédelemmel kapcsolatos műszaki (elektrotechnikai, gépészeti) és szervezési problémák felismerésére és megoldására, a végrehajtás irányítására
- tűz, valamint ipari baleset során az elsődleges beavatkozási feladatok ellátására
- az adatbiztonság, adatvédelem (információvédelem), továbbá az elektromágneses kompatibilitás (zavarszűrés) feladatainak megoldására
- a biztosítási kockázatok felmérésére
- a rendkívüli események (baleset, tűz, katasztrófa) során keletkező károk felmérésére, értékbecslésére, az ezzel kapcsolatos biztosítási, adó- és pénzügyi feladatok kezelésére
- bankoknak, biztosítótársaságoknak, a polgári védelemnek műszaki és szervezési segítségnyújtásra
- vállalkozások területén jelentkező biztonságtechnikai (rendészet-, vagyon- és személyvédelmi, információvédelmi, munka- és tűzvédelmi, környezetvédelmi) alapvető feladatok megoldására
A képzés időtartama 6+1 félév, melyet 4 hetes nyári szakirányú gyakorlat egészít ki. A hallgatók a képzés során alapfokú munkavédelmi és tűzvédelmi képesítést szereznek.
A szak hallgatói fegyverhasználati vizsgát is tehetnek. A 29/1997. BM rendelet a megszerzett oklevelet vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező- szerelő szakképesítésként is elfogadja.
A biztonságtechnikai szak főiskolai szintű tanterve moduláris szerkezetű. A szakmai törzsanyag általános műszaki alapismereteket ad, amelyre épülni tud a biztonságtechnikai szakmai tananyag - lehetőséget adva a későbbiekben a társadalom képzési és foglalkoztatási idényeihez igazodóan esetlegesen több szakirány indítására is.
Természetesen ez az alapképzés nem nyújthat a biztonságtechnika egyre szélesedő és specializálódó szakterületeit teljes mélységében magába foglaló ismereteket. A Főiskola ezért a szak beindításával párhuzamosan, az érintett főhatóságok, intézetek, vállalati szakemberek bevonásával posztgraduális szaküzemmérnöki kurzusok és speciális továbbképző tanfolyamok kidolgozásán is munkálkodik.
MÉRNÖKTANÁR SZAK
A tantervet és a tantárgyleírásokat is tartalmazó ismertetés a Mérnöktanár és Tantárgyak részben található.