Témakörök a mérnöktanári záróvizsgához

Biztonságtechnika szakirány

1. A nevelés és oktatás szervezeti keretei.
A mai magyar iskolarendszer jellemzői. Az iskola kapcsolata más társadalmi intézményekkel. Az oktatási intézmények sajátos feladatai. Az oktatásügyi rendszer működési színterei. Európai tendenciák a közoktatás fejlesztésében.

2. A szakképzés az ország emberi erőforrásának fejlesztésében.
A szakképzés társadalmi jelentősége. Az iskoláskorúak és azon túliak számára nyújtott szakképzési kínálat. Országos Képzési Jegyzék. A szakképzés horizontális és vertikális szerkezete. Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés. Szakképzési intézmények és vállalkozások.

3. A pedagógusok feladatai, szerepei.
A pedagógus személyiségével kapcsolatos elvárások. Az osztályfőnök tevékenységi köre. A pedagógusok és diákok együttese, kapcsolatrendszere a nevelés-oktatás folyamatában.

4. Kortárs csoportok az iskolában.
A csoport ismérvei, funkciói. A csoport fejlődési szakaszai. Az elsődleges közösségek szerepe az egyén fejlődésében. A pedagógus feladatai, lehetőségei a tanulók, a tanulócsoportok megismerésében. A pedagógiai közösség.

5. Az iskoláskorú tanulók pedagógiai, pszichológiai szempontú sajátosságai.
Fejlődés-lélektani sajátosságok. Tanulási motivációk. A család és a tágabb szociokultúrális környezet jelentősége. Szakmaválasztás, pályaorientáció.

6. Felnőtt tanulók pedagógiai, pszichológiai szempontú sajátosságai.
A tanulás motiváció (konvertálható képzettség). A korábbi szervezett tanulás és a munkatapasztalatok jelentősége, szerepe. Sajátos tanulási nehézségek, problémák. A képzési kínálat főbb színhelyei, szervezési formái, munkaerő-piaci képzés.

7. A tanulók kommunikációs képességeinek fejlesztése.
A kommunikáció természete, folyamata, kommunikációs csatornák. A verbális és nem verbális kommunikáció. A szaktanár, a szakoktató nevelő szerepe a tanulók beszédkultúrájának fejlesztésében.

8. Tanulás-irányítás a szakképzésben.
Tanári, oktatói stílusok. Direkt és indirekt vezetés. A tanár, az oktató vezető szerepe és a tanulók önállóságának fejlesztése. Differenciálás az oktatásban. Tehetséggondozás.

9. A tanítás-tanulási folyamat és dokumentumai.
A tanítás-tanulási folyamat, fő jellemzői, irányítása. Tantervek fajtái, fejlődésük, felépítésük. A központi és a helyi programok sajátosságai, kapcsolatuk, felépítésük. Az oktatási dokumentumok alkalmazása a tanári munkában.

10. Az oktatás és képzés megtervezése.
A pedagógiai tervezés. A tananyag kiválasztása és elrendezése. Az oktatás megtervezése (globális tervezés, tematikus tervezés, tanórák, foglalkozások megtervezése). A tanulás megtervezése (a tanulók elméleti és gyakorlati tanulásának megtervezése, az iskolai és az otthoni munka).

11. Az oktatás és képzés ellenőrzése, értékelése.
A pedagógiai ellenőrzés, értékelés célja, fő területei, alapvető módszerei. A tanulási teljesítmény ellenőrzése: diagnosztikus, formatív, szummatív ellenőrzés; szóbeli, írásbeli, munkafeladatos. Az objektivitás biztosításának módjai. Tantárgyi feladatlapok és tesztek (didaktikai célok, szerkesztés, értékelés, osztályozás).

12. Az oktatás és képzés technológiája.
Az oktatástechnológia eszközei. Az eszközök alkalmazásának lehetőségei a szakképzésben: figyelembe véve a táblai munka, a vázlat- és rajzkészítés sajátosságait. Írásvetítők használata, az eszköz előnyei és hátránya. A videotechnika és a multimédia alkalmazása a szakképzésben. Oktatástechnológiai anyagok készítése a szakmai tantárgyak tanításához.

13. Tanulói és tanári segédletek.
A tanulók segédletei: tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok. A jó tankönyv ismérvei. A tanár segédletei: demonstrációs eszközök (modellek, makettek, szemléltető ábrák), szoftverek, szakkönyvek, szakmai és módszertani kiadványok.

14. A szakrajz tantárgy oktatásának jellemzői.
Tantervi szabályozás. A tantárgy helye és szerepe a szakképzésben - helyi OKJ tanterv. A szakrajz tanterv szerkezete, a szakrajzoktatás cél-, feladat- és követelményrendszere.

15. A vizuális kommunikáció formái és jellemzői a szakképzésben.
A rekonstrukciós (rajzolvasási) képességek fejlesztésének módszerei. A gondolkodási képességek fejlesztésének módszerei a szakrajzoktatásban.

16. A biztonságtechnika tudományterületének oktatási sajátosságai a múltban és ma.
A „biztonság” ember általi megismerésének folyamata. A fejlődés szakaszai.

17. A biztonságtechnikához kapcsolódó elméleti és gyakorlati jellegű tantárgyak tanításának sajátosságai.
A tantárgyak oktatásának sajátosságai. Az elméleti és gyakorlati (terep) foglakozások sajátosságai. Laboratóriumi fogalakozások.

18. Foglakozások tervezése a biztonságtechnika tanításában.
Elméleti foglalkozás tervezése szabadon választott témakör tanításához az OKJ 32-s és az OKJ 54-s képzésben részt vevő csoportok számára, különös tekintettel a hasonlóságok és a különbségek bemutatására.

19. Az anyagismereti és gyártástechnológiai tantárgyak jellemzői.
A tantárgycsoport fejlődése, funkciója a szakképzésben. Tantárgyközi kapcsolatok. A tantárgyi tartalom forrásai, a tananyag szerkezete, elrendezése, feldolgozása. Oktatási célok, tanulási eredmények, tartalom és eszköztudás.

20. Képességfejlesztés az anyag- és gyártásismeret tantárgyban.
Az általános és speciális képességek és fejlesztési lehetőségeik a tantárgy tanításában. Az induktív gondolkodás képessége és fejlesztése: az alkalmas tantárgyi témák, az alkalmazható tanulásszervezési módok, módszerek, taneszközök. A hagyományos és az induktív gondolkodás fejlesztését célzó megoldás összehasonlító értékelése.

21. Az anyagismereti és gyártástechnológiai tantárgyak tanítás-tanulási sajátosságai.
A tantárgy és a tantárgyi témák fő jellegzetességei, az adekvát stratégiák, módszerek. A témák feldolgozásának logikája, tipikus hibák. A tanári bemutató kísérlet, mint a tantárgy sajátos módszere, általános jellemzői, az alkalmas tantárgyi témák, a szükséges feltételek, a kapcsolódó tanári tervezési és szervezési feladatok. A módszer értékelése.

22. Az anyagismereti és gyártástechnológiai tantárgyak indirekt tanulásirányítása.
A tanulók önálló munkavégzési képességének elemzése, fejlesztési lehetőségei a tantárgyban. Önálló, egyéni ismeretfeldolgozás a tanítási órákon. Az önálló tanulókísérletek módszerének általános jellemzői, az alkalmas tantárgyi témák, a lehetséges szervezési módok, a szükséges feltételek. Tanulókísérleti órák tervezése és levezetése. A módszer értékelése.

Utolsó frissítés: 2006. december 6.