1. A nevelés és oktatás szervezeti keretei.
   A mai magyar iskolarendszer jellemzői. Az iskola kapcsolata más társadalmi intézményekkel. Az oktatási intézmények sajátos feladatai. Az oktatásügyi rendszer működési színterei. Európai tendenciák a közoktatás fejlesztésében.
2. A szakképzés az ország emberi erőforrásának fejlesztésében.
   A szakképzés társadalmi jelentősége. Az iskoláskorúak és azon túliak számára nyújtott szakképzési kínálat. Országos Képzési Jegyzék. A szakképzés horizontális és vertikális szerkezete. Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés. Szakképzési intézmények és vállalkozások.
3. A pedagógusok feladatai, szerepei.
   A pedagógus személyiségével kapcsolatos elvárások. Az osztályfőnök tevékenységi köre. A pedagógusok és diákok együttese, kapcsolatrendszere a nevelés-oktatás folyamatában.
4. Kortárs csoportok az iskolában.
   A csoport ismérvei, funkciói. A csoport fejlődési szakaszai. Az elsődleges közösségek szerepe az egyén fejlődésében. A pedagógus feladatai, lehetőségei a tanulók, a tanulócsoportok megismerésében. A pedagógiai közösség.
5. Az iskoláskorú tanulók pedagógiai, pszichológiai szempontú sajátosságai.
   Fejlődés-lélektani sajátosságok. Tanulási motivációk. A család és a tágabb szociokultúrális környezet jelentősége. Szakmaválasztás, pályaorientáció.
6. Felnőtt tanulók pedagógiai, pszichológiai szempontú sajátosságai.
   A tanulás motivációi (konvertálható képzettség). A korábbi szervezett tanulás és a munkatapasztalatok jelentősége, szerepe. Sajátos tanulási nehézségek, problémák. A képzési kínálat főbb színhelyei, szervezési formái, munkaerő-piaci képzés.
7. A tanulók kommunikációs képességeinek fejlesztése.
   A kommunikáció természete, folyamata, kommunikációs csatornák. A verbális és nem verbális kommunikáció. A szaktanár, a szakoktató nevelő szerepe a tanulók beszédkultúrájának fejlesztésében.
8. Tanulás-irányítás a szakképzésben.
   Tanári, oktatói stílusok. Direkt és indirekt vezetés. A tanár, az oktató vezető szerepe és a tanulók önállóságának fejlesztése. Differenciálás az oktatásban. Tehetséggondozás.
9. A tanítás-tanulási folyamat és dokumentumai.
   A tanítás-tanulási folyamat, fő jellemzői, irányítása.
   Tantervek fajtái, fejlődésük, felépítésük.
   A központi és a helyi programok sajátosságai, kapcsolatuk, felépítésük. Az oktatási dokumentumok alkalmazása a tanári munkában.
10. Az oktatás és képzés megtervezése.
    A pedagógiai tervezés. A tananyag kiválasztása és elrendezése. Az oktatás megtervezése (globális tervezés, tematikus tervezés, tanórák, foglalkozások megtervezése). A tanulás megtervezése (a tanulók elméleti és gyakorlati tanulásának megtervezése, az iskolai és az otthoni munka).
11. Az oktatás és képzés ellenőrzése, értékelése.
    A pedagógiai ellenőrzés, értékelés célja, fő területei, alapvető módszerei. A tanulási teljesítmény ellenőrzése: diagnosztikus, formatív, szummatív ellenőrzés; szóbeli, írásbeli, munkafeladatos. Az objektivitás biztosításának módjai. Tantárgyi feladatlapok és tesztek (didaktikai célok, szerkesztés, értékelés, osztályozás).
12. Az oktatás és képzés technológiája.
    Az oktatástechnológia eszközei. Az eszközök alkalmazásának lehetőségei a szakképzésben: figyelembe véve a táblai munka, a vázlat- és rajzkészítés sajátosságait. Írásvetítők használata, az eszköz előnyei és hátránya. A videotechnika és a multimédia alkalmazása a szakképzésben.
    Oktatástechnológiai anyagok készítése a szakmai tantárgyak tanításához.
13. Tanulói és tanári segédletek.
    A tanulók segédletei: tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok. A jó tankönyv ismérvei. A tanár segédletei: demonstrációs eszközök (modellek, makettek, szemléltető ábrák), szoftverek, szakkönyvek, szakmai és módszertani kiadványok.
14. A szakrajz tantárgy oktatásának jellemzői.
    Tantervi szabályozás. A tantárgy helye és szerepe a szakképzésben - helyi OKJ tanterv. A szakrajz tanterv szerkezete, a szakrajzoktatás cél-, feladat- és követelményrendszere.
15. A vizuális kommunikáció formái és jellemzői a szakképzésben.
    A rekonstrukciós (rajzolvasási) képességek fejlesztésének módszerei.
    A gondolkodási képességek fejlesztésének módszerei a szakrajzoktatásban.
16. Gépszerkezettani jellegű tantárgyak a szakképzésben.
    A tantárgyi célokat befolyásoló tényezők. A tantárgyak helye és szerepe a középfokú szakképzés tantárgyi rendszerében. A tantárgykör tanítása során fejlesztendő képességek és készségek. A képzési tartalom általános felépítése és a tananyag elrendezésének elvei.
17. A gépszerkezettani jellegű tantárgyak tanításának sajátosságai.
    A térszemlélet és térképzelet fejlesztésének szükségessége és lehetőségei. Az ábrák reprodukciója és rekonstrukciója. A gépszerkezeteket bemutató ábratartalmak tanulásának általános szempontjai. A méretezési és kiválasztási feladatok tanításának követelményei és módszerei. Életszerű feladatok.
18. A konstruáló képesség fejlesztése.
    Kombinatív és funkcionális gondolkodás. A szerkesztési tevékenység fázisai. Az alapelv és a működési elvek kapcsolata. A megoldások hiányosságainak jellege, csökkentésük lehetőségei.
19. Az anyagismereti és gyártástechnológiai tantárgyak jellemzői.
    A tantárgycsoport fejlődése, funkciója a szakképzésben. Tantárgyközi kapcsolatok. A tantárgyi tartalom forrásai, a tananyag szerkezete, elrendezése, feldolgozása. Oktatási célok, tanulási eredmények, tartalom és eszköztudás.
20. Képességfejlesztés az anyag- és gyártásismeret tantárgyban.
    Az általános és speciális képességek és fejlesztési lehetőségeik a tantárgy tanításában. Az induktív gondolkodás képessége és fejlesztése: az alkalmas tantárgyi témák, az alkalmazható tanulásszervezési módok, módszerek, taneszközök. A hagyományos és az induktív gondolkodás fejlesztését célzó megoldás összehasonlító értékelése.
21. Az anyagismereti és gyártástechnológiai tantárgyak tanítás-tanulási sajátosságai.
    A tantárgy és a tantárgyi témák fő jellegzetességei, az adekvát stratégiák, módszerek. A témák feldolgozásának logikája, tipikus hibák. A tanári bemutató kísérlet mint a tantárgy sajátos módszere, általános jellemzői, az alkalmas tantárgyi témák, a szükséges feltételek, a kapcsolódó tanári tervezési és szervezési feladatok. A módszer értékelése.
22. Az anyagismereti és gyártástechnológiai tantárgyak indirekt tanulásirányítása.
    A tanulók önálló munkavégzési képességének elemzése, fejlesztési lehetőségei a tantárgyban.
    Önálló, egyéni ismeretfeldolgozás a tanítási órákon.
    Az önálló tanulókísérletek módszerének általános jellemzői, az alkalmas tantárgyi témák, a lehetséges szervezési módok, a szükséges feltételek. Tanulókísérleti órák tervezése és levezetése. A módszer értékelése.

Utolsó frissítés: 2006. december 6.