Témakörök a mérnöktanári záróvizsgához

Műszaki informatikai szakirány

  1. A nevelés és oktatás szervezeti keretei.
    A mai magyar iskolarendszer jellemzői. Az iskola kapcsolata más társadalmi intézményekkel. Az oktatási intézmények sajátos feladatai. Az oktatásügyi rendszer működési színterei. Európai tendenciák a közoktatás fejlesztésében.
  2. A szakképzés az ország emberi erőforrásának fejlesztésében.
    A szakképzés társadalmi jelentősége. Az iskoláskorúak és azon túliak számára nyújtott szakképzési kínálat. Országos Képzési Jegyzék. A szakképzés horizontális és vertikális szerkezete. Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés. Szakképzési intézmények és vállalkozások.
  3. A pedagógusok feladatai, szerepei.
    A pedagógus személyiségével kapcsolatos elvárások. Az osztályfőnök tevékenységi köre. A pedagógusok és diákok együttese, kapcsolatrendszere a nevelés-oktatás folyamatában.
  4. Kortárs csoportok az iskolában.
    A csoport ismérvei, funkciói. A csoport fejlődési szakaszai. Az elsődleges közösségek szerepe az egyén fejlődésében. A pedagógus feladatai, lehetőségei a tanulók, a tanulócsoportok megismerésében. A pedagógiai közösség.
  5. Az iskoláskorú tanulók pedagógiai, pszichológiai szempontú sajátosságai.
    Fejlődés-lélektani sajátosságok. Tanulási motivációk. A család és a tágabb szociokultúrális környezet jelentősége. Szakmaválasztás, pályaorientáció.
  6. Felnőtt tanulók pedagógiai, pszichológiai szempontú sajátosságai.
    A tanulás motivációi (konvertálható képzettség). A korábbi szervezett tanulás és a munkatapasztalatok jelentősége, szerepe. Sajátos tanulási nehézségek, problémák. A képzési kínálat főbb színhelyi, szervezési formái, munkaerő-piaci képzés.
  7. A tanulók kommunikációs képességeinek fejlesztése.
    A kommunikáció természete, folyamata, kommunikációs csatornák. A verbális és nem verbális kommunikáció. A szaktanár, a szakoktató nevelő szerepe a tanulók beszédkultúrájának fejlesztésében.
  8. Tanulás-irányítás a szakképzésben.
    Tanári, oktatói stílusok. Direkt és indirekt vezetés. A tanár, az oktató vezető szerepe és a tanulók önállóságának fejlesztése. Differenciálás az oktatásban. Tehetséggondozás.
  9. A tanítás-tanulási folyamat és dokumentumai.
    A tanítás-tanulási folyamat, fő jellemzői, irányítása.
    Tantervek fajtái, fejlődésük, felépítésük.
    A központi és a helyi programok sajátosságai, kapcsolatuk, felépítésük.
    Az oktatási dokumentumok alkalmazása a tanári munkában.
  10. Az oktatás és képzés megtervezése.
    A pedagógiai tervezés. A tananyag kiválasztása és elrendezése. Az oktatás megtervezése (globális tervezés, tematikus tervezés, tanórák, foglalkozások megtervezése. A tanulás megtervezése (a tanulók elméleti és gyakorlati tanulásának megtervezése, az iskolai és az otthoni munka).
  11. Az oktatás és képzés ellenőrzése, értékelése.
    A pedagógiai ellenőrzés, értékelés célja, fő területei, alapvető módszerei. A tanulási teljesítmény ellenőrzése: diagnosztikus, formatív, szummatív ellenőrzés; szóbeli, írásbeli, munkafeladatos. Az objektivitás biztosításának módjai. Tantárgyi feladatlapok és tesztek (didaktikai célok, szerkesztés, értékelés, osztályozás).
  12. Az oktatás és képzés technológiája.
    Az oktatástechnológia eszközei. Az eszközök alkalmazásának lehetőségei a szakképzésben: figyelembe véve a táblai munka, a vázlat- és rajzkészítés sajátosságait. Írásvetítők használata, az eszköz előnyei és hátránya. A videotechnika és a multimédia alkalmazása a szakképzésben.
    Oktatástechnológiai anyagok készítése a szakmai tantárgyak tanításához.
  13. Az informatikai általános műveltség és középfokú szakmai képzettség.
    Az informatikai általános műveltség jelentősége, alapvető tartalma. A középfokú informatikai szakmai képzés célja, fejlődési tendenciák. Az informatika tantárgy oktatásának tantervi szabályozása.
  14. Az informatika tantárgy tanítási-tanulási folyamatának sajátosságai.
    Az informatika oktatása során megoldandó didaktikai feladatok jellegzetességei, óratípusok.
    Az informatika oktatásában alkalmazott legfontosabb módszerek, az alkalmazandó módszerek megválasztásának szempontrendszere.
    Az oktatás során alkalmazott legfontosabb munka- és szervezeti formák.
    A számítástechnikai alapismeretek egy választott témakörének módszertani vizsgálata.
  15. A technikai fejlődés hatása a programozás oktatására.
    A programozás tanításának történeti áttekintése az adott gépekre írt programoktól a programnyelvtől és számítógéptípustól független algoritmizálásig.
    A program és az algoritmus prioritása.
  16. Algoritmusleíró eszközök.
    Pszeudokód – Folyamatábra – Struktogram. A mondatszerű leírás vizualizálása. Folyamatábra szimbólumok. A strukturált programozás elvének érvényesítése a folyamatábrás algoritmus-megfogalmazásnál.
  17. Az algoritmikus feladatmegoldás és az alapvető algoritmus-típusok tanítása.
    A hagyományos és a számítógépes feladatmegoldás.
    Algoritmus, folyamatábra, program. Az algoritmus-szerkesztés tanítása. Megoldási algoritmusok gép nélküli ellenőrzése.
    A mintapéldák szerepe az algoritmizálás tanítási-tanulási folyamatában az alap-algoritmusoktól a komplex feladatok algoritmizálásáig.
  18. A számítógépes alkalmazások oktatásának módszerei.
    Ismeretközlés, gyakoroltatás, számonkérés. Feladatlapok készítése. A tanulók motiválása az iskolai életben is felmerülő feladatok alkalmazói szoftverekkel való megoldására. Iskolaújság készítése, iskolai rendezvények, kirándulások pénzügyi adminisztrációja, könyvtári nyilvántartás, ill. egyéb iskolai adminisztráció segítése.
  19. A web programozás oktatásának módszerei.
    Interaktív weblapok készítéséhez szükséges ismeretek (programnyelvek, alkalmazói szoftverek, hálózati ismeretek, kliens-szerver kapcsolat, jogosultsági rendszer) tematikus elemzése, ill. az elsajátításukhoz szükséges tananyag összeállítása.
    A diákok motiválása önálló weboldalak készítésére, ill. saját iskolájuk weblapjának színesebbé tételére, annak folyamatos aktualizálására.
  20. Kommunikációs lehetőségek a helyi és a távhálózatokban.
    A tanulók megismertetése saját iskolájuk belső hálózatának felépítésével, valamint az annak használatát szabályozó jogosultsági rendszerrel.
    Az internet adta lehetőségek ismertetése, oktatási módszerei. Levelezési ismeretek oktatása, tájékozódás közhasznú információs forrásokban, adatbázisokban. Keresések, letöltések, a letöltött dokumentumok rendszerezése a saját hálózatban.
  21. A különböző tantárgyak oktatásának, tanulásának támogatása az internet által.
    A diákok motiválása a webről való adatgyűjtésre. Oktatóprogramok. Webes oktatóprogramok használata az oktatás, tanulás segítésére. A webes oktatóprogramok előnyei más oktatóprogramokkal szemben. Webes oktatóprogramok készítése.

 

Utolsó frissítés: 2006. december 6.