1. A nevelés és oktatás szervezeti keretei.
   A mai magyar iskolarendszer jellemzői. Az iskola kapcsolata más társadalmi intézményekkel. Az oktatási intézmények sajátos feladatai. Az oktatásügyi rendszer működési színterei. Európai tendenciák a közoktatás fejlesztésében.
2. A szakképzés az ország emberi erőforrásának fejlesztésében.
   A szakképzés társadalmi jelentősége. Az iskoláskorúak és azon túliak számára nyújtott szakképzési kínálat. Országos Képzési Jegyzék. A szakképzés horizontális és vertikális szerkezete. Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés. Szakképzési intézmények és vállalkozások.
3. A pedagógusok feladatai, szerepei.
   A pedagógus személyiségével kapcsolatos elvárások. Az osztályfőnök tevékenységi köre. A pedagógusok és diákok együttese, kapcsolatrendszere a nevelés-oktatás folyamatában.
4. Kortárs csoportok az iskolában.
   A csoport ismérvei, funkciói. A csoport fejlődési szakaszai. Az elsődleges közösségek szerepe az egyén fejlődésében. A pedagógus feladatai, lehetőségei a tanulók, a tanulócsoportok megismerésében. A pedagógiai közösség.
5. Az iskoláskorú tanulók pedagógiai, pszichológiai szempontú sajátosságai.
   Fejlődés-lélektani sajátosságok. Tanulási motivációk. A család és a tágabb szociokultúrális környezet jelentősége. Szakmaválasztás, pályaorientáció.
6. Felnőtt tanulók pedagógiai, pszichológiai szempontú sajátosságai.
   A tanulás motivációi (konvertálható képzettség). A korábbi szervezett tanulás és a munkatapasztalatok jelentősége, szerepe. Sajátos tanulási nehézségek, problémák. A képzési kínálat főbb színhelyi, szervezési formái, munkaerő-piaci képzés.
7. A tanulók kommunikációs képességeinek fejlesztése.
   A kommunikáció természete, folyamata, kommunikációs csatornák. A verbális és nem verbális kommunikáció. A szaktanár, a szakoktató nevelő szerepe a tanulók beszédkultúrájának fejlesztésében.
8. Tanulás-irányítás a szakképzésben.
   Tanári, oktatói stílusok. Direkt és indirekt vezetés. A tanár, az oktató vezető szerepe és a tanulók önállóságának fejlesztése. Differenciálás az oktatásban. Tehetséggondozás.
9. A tanítás-tanulási folyamat és dokumentumai.
   A tanítás-tanulási folyamat, fő jellemzői, irányítása. Tantervek fajtái, fejlődésük, felépítésük. A központi és a helyi programok sajátosságai, kapcsolatuk, felépítésük. Az oktatási dokumentumok alkalmazása a tanári munkában.
10. Az oktatás és képzés megtervezése.
    A pedagógiai tervezés. A tananyag kiválasztása és elrendezése. Az oktatás megtervezése (globális tervezés, tematikus tervezés, tanórák, foglalkozások megtervezése. A tanulás megtervezése (a tanulók elméleti és gyakorlati tanulásának megtervezése, az iskolai és az otthoni munka).
11. Az oktatás és képzés ellenőrzése, értékelése.
    A pedagógiai ellenőrzés, értékelés célja, fő területei, alapvető módszerei. A tanulási teljesítmény ellenőrzése: diagnosztikus, formatív, szummatív ellenőrzés; szóbeli, írásbeli, munkafeladatos. Az objektivitás biztosításának módjai. Tantárgyi feladatlapok és tesztek (didaktikai célok, szerkesztés, értékelés, osztályozás).
12. Az oktatás és képzés technológiája.
    Az oktatástechnológia eszközei. Az eszközök alkalmazásának lehetőségei a szakképzésben: figyelembe véve a táblai munka, a vázlat- és rajzkészítés sajátosságait. Írásvetítők használata, az eszköz előnyei és hátránya. A videotechnika és a multimédia alkalmazása a szakképzésben. Oktatástechnológiai anyagok készítése a szakmai tantárgyak tanításához.
13. Algoritmusleíró eszközök.
    Pszeudokód – Folyamatábra – Struktogram. A mondatszerű leírás vizualizálása. Folyamatábra szimbólumok. A strukturált programozás elvének érvényesítése a folyamatábrás algoritmus-megfogalmazásnál.
14. Az algoritmikus feladatmegoldás és az alapvető algoritmus-típusok tanítása.
    A hagyományos és a számítógépes feladatmegoldás. Algoritmus, folyamatábra, program. Az algoritmus-szerkesztés tanítása. Megoldási algoritmusok gép nélküli ellenőrzése. A mintapéldák szerepe az algoritmizálás tanítási-tanulási folyamatában az alap-algoritmusoktól a komplex feladatok algoritmizálásáig.
15. A számítógépes alkalmazások oktatásának módszerei.
    Ismeretközlés, gyakoroltatás, számonkérés. Feladatlapok készítése. A tanulók motiválása az iskolai életben is felmerülő feladatok alkalmazói szoftverekkel való megoldására. Iskolaújság készítése, iskolai rendezvények, kirándulások pénzügyi adminisztrációja, könyvtári nyilvántartás, ill. egyéb iskolai adminisztráció segítése.
16. A vállalkozástan, ill. vállalkozási ismeretek célja, helye a tananyag rendszerében.
    Elvárások, célok a vállalkozói képzésben.
17. A vállalkozástannal, vállalkozási ismeretekkel foglalkozó szakközépiskolai, szakiskolai tantárgyak hagyományos és alternatív programjai a különböző iskolatípusokban (főbb jellemzők, egyezések és különbségek).
    
18. A vállalkozói kompetenciafejlesztés főbb módszerei a képzésben.
    Feltételek, megvalósítás.
19. A gazdasági kultúra fejlesztése a képzésben. A tanulók felkészítése a racionális piaci magatartásra.
    Marketingmenedzsment az iskolai képzésben.
20. A vállalkozástan oktatásában alkalmazott módszerek, kiválasztásuk szempontrendszere.
    Az oktatás során alkalmazott munka- és szervezeti formák bemutatása egy szabadon választott vállalkozástani témakör módszertani vizsgálatával.

Utolsó frissítés: 2003. december 6.