Budapesti Műszaki Főiskola
Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ

A nappali tagozatos mérnöktanár hallgatók a 2000/2001. tanévtől kezdődően a képzés befejezéseként egy szakterületi és attól elkülönítve a záróvizsga hetének második felében egy tanári képesítővizsgát tesznek.

A távoktatási formában szervezett kiegészítő mérnöktanár képzés hallgatói csak tanári képesítővizsgára jelentkeznek.

1. A tanári képesítővizsga

A tanári képesítővizsga a mérnöktanári végzettség megszerzéséhez szükséges ellenőrzés, amelynek során a jelöltnek be kell bizonyítania, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni is tudja.

1.1. A képesítővizsgára bocsátás feltételei

-a végbizonyítvány (abszolutórium)
-megszerzése a bíráló által elfogadott szakdolgozat
A záróvizsgára bocsátás feltétele a tantervbe előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése, és ezek alapján a végbizonyítvány megléte.

A záróvizsga követelményeit, a számon kérendő témakörök aktuális tematikáját a Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ közzéteszi.

A tanári képesítővizsga a szakdolgozat megvédéséből és a pedagógiai tantárgyak anyagát felölelő komplex szóbeli vizsgából áll, ez utóbbira a felkészülési idő legalább 30 perc. A bizottság előtt egyidejűleg egy hallgató vizsgázhat.
A vizsgán a jelölt először a szakdolgozatát védi meg. A komplex szóbeli vizsgát akkor kezdheti meg, ha a képesítővizsga bizottság a szakdolgozatát legalább elégséges / 2 / minősítéssel elfogadta. Az elégtelen szakdolgozat kijavításának feltételeit az illetékes intézet határozza meg.
Ha a szakdolgozat védése során kétséget kizáróan megállapítható, hogy a jelölt a szakdolgozatot nem önállóan készítette, úgy a képesítővizsgát nem folytathatja.

A záróvizsga-időszakot a tanév időbeosztását tartalmazó rektori rendelkezés határozza meg.
A záróvizsgát a végbizonyítvány megszerzését követő három éven belül kell letenni.

1.2. Követelmények a tanári képesítővizsgán, a vizsgáztatás módja.

A képesítő vizsgán az előzetesen közzétett témakörökből a jelöltek tételeket húznak. A tételekből a jelöltnek önállóan, lehetőleg a vizsgáztatók segítsége nélkül kell felelnie.
Ha a jelölt az alapvető elméleti vagy gyakorlati ismeretekkel nem rendelkezik, illetve a tétel anyagában teljesen tájékozatlannak bizonyul, póttétel húzása nem engedélyezhető.

2. A szakdolgozat

A hallgatóknak a képzési idő utolsó félévében szakdolgozatot kell készíteniük, az alábbiak szerint.

Szakdolgozati témaként csak olyan feladatot lehet kiadni, amely a képzés tanterve szerint megszerezhető ismeretek alapján az előírt időpontig elkészíthető.

A szakdolgozati témákat a szakot kibocsátó intézetek kötelesek minden félév 5. hetének végéig meghirdetni, hogy a hallgató a témákat megismerhesse és választhasson (a hallgató maga is hozhat szakdolgozati témát, amit az intézetnek jóvá kell hagynia). A hallgató a meghirdetett témák közül a 7. hét végéig köteles választani. A szakdolgozati téma módosítására, megváltoztatására - az illetékes intézet hozzájárulásával - január 31-ig (keresztfélév esetén június 30-ig) van lehetőség.

Az intézetek kötelesek a szakdolgozat elkészítésének segítésére és ellenőrzésére belső konzulenst és lehetőség szerint külső konzulenst megbízni, s azokkal az együttműködést biztosítani. A konzulensek felsőfokú oklevéllel rendelkező és a témát ismerő szakemberek lehetnek.

A szakdolgozatot legkésőbb a záróvizsga megkezdése előtt 5 héttel kell leadni. A konkrét időpontot az intézet határozza meg.

A szakdolgozatot a beadástól számított 3 héten belül bíráltatni kell. Bíráló felsőfokú oklevéllel rendelkező szakember lehet. A bíráló felkérése az (intézet)igazgató feladata. A bíráló személyét a hallgató csak a bírálat elkészülte után ismerheti meg.

Az intézet megtagadhatja annak a szakdolgozatnak a bírálatra bocsátását, amely a kiírás feltételeinek nem felel meg. Ebben az esetben a hiányosságok pótlására megfelelő határidőt kell kitűzni.

A bírálatot írásban kell elkészíteni, melynek 1 példányát a záróvizsga előtt legalább 3 nappal a jelöltnek át kell adni (osztályzati javaslat nélkül). A bírálat eredeti példányát - a bíráló osztályzati javaslatával, valamint az intézet által javasolt osztályzatot a szakdolgozathoz csatolva minősítésre a záróvizsgáztató bizottságnak át kell adni.

A szakdolgozatot ötfokozatú minősítéssel kell értékelni. Elégtelen érdemjegyű szakdolgozat esetén a hallgató két alkalommal kísérelheti meg új szakdolgozat készítését.

A szakdolgozat - határidő túl csak különeljárási díjjal - a kiadástól számított két éven belül adható be. Az abszolutórium megszerzése és a szakdolgozat elfogadása után a jelöltnek a záróvizsgára írásban kell jelentkeznie a kibocsátó intézetben.

A feladatlap hátoldalán a Konzulensek dátumszerű konzultációs igazolása szükséges. A konzultációs alkalmak elmulasztása esetén a dolgozat nem adható be. A feladatlapot gondosan, tisztán kell kezelni, mivel azt csatolni kell a szakdolgozathoz.

2.1. A szakdolgozat tartalmi követelményei

A szakdolgozattal a hallgatónak igazolnia kell, hogy az elsajátított ismeretek alapján képes aszakképzés irányának és színvonalának megfelelő gyakorlati feladatot önállóan megoldani. Számot kell adnia arról, hogy hogyan képes egy konkrét téma komplex elemzése kapcsán felhasználni a főiskolai képzés során szerzett elméleti ismereteket, illetve módszereket, valamint a szakirodalmat.

A szakdolgozat tehát olyan szakterületi, vagy oktatási-nevelési témájú szakmai feladat megoldása, amelyben a hallgatónak tanúsítania kell, hogy önállóan képes az adott szak tanításával, valamint a neveléssel összefüggő ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
A szakdolgozat azonos lehet a szakterületen elfogadott szakdolgozattal, amennyiben az a fenti követelményeknek megfelel.
A gyakorlatban kétféle megoldás lehetséges:
- a mérnöktanár szakos hallgató külön készít egy tisztán szakterületi / szakmai / szakdolgozatot, amelyet a szakmai intézete ír ki számára és gondoz, valamint e mellett egy tisztán pedagógiai-pszichológiai tárgyú szakdolgozatot. Ez utóbbit a Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ írja ki és gondozza.
- a hallgató egyetlen, olyan tárgyú szakdolgozatot készít, amellyel a szakterületi / szakmai / záróvizsgán és a tanári képesítővizsgán is bizonyítja, hogy a követelményeknek megfelel. Ebben a megoldásban szóba jöhet minden olyan szakmai tárgyú szakdolgozat, amelynek oktatási aspektusa is van. Ez megjeleníthető elkülönített fejezetben, vagy a szövegbe ágyazottan is.
Az ilyen típusú szakdolgozatokat a szakterületi / szakmai / intézetekkel együttműködve a Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ adja ki és gondozza, a feladatlapok másolatát a szakmai intézeteknek megküldi.

A hallgató a szakdolgozatot egy példányban a CD-vel együtt a Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központba adja be és azt egy, a szakmai intézet és a Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ által javasolt bíráló bírálja el. Ezután a szakmai és a pedagógiai intézet külön-külön javaslatot tesz az érdemjegyre, ezáltal az egyik szempontból erősebb szakdolgozat más értékelést kaphat a két intézményben és ugyanúgy a záróvizsgákon is.
A szakdolgozatokat a Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ a szakmai záróvizsga előtt átadja a szakmai intézeteknek, ahonnan azok a záróvizsga után visszakerülnek a Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központba.

A feladat megoldását részletesen kell indokolni, és a szükséges magyarázó szöveggel, számításokkal, rajzokkal (folyamatábrákkal, szerkezeti ábrákkal stb.) kísérni. A jelöltnek törekednie kell arra, hogy a szakdolgozatában a komplex műszaki-gazdasági szemlélet érvényesüljön.

A szakdolgozat tartalmi követelményeivel kapcsolatban az intézeti konzulensek adnak részletesebb tájékoztatást. A szakdolgozat tárgyalásmódja legyen világos, szabatos, rendszerezett és tagolt. Ennek érdekében:
- a dolgozat bevezető részében röviden vázolni kell a téma jelentőségét, rögzíteni kell a dolgozat célját,
- a tárgyalási részt fejezetekre, pontokra, illetve alpontokra kell osztani,
- a dolgozatot befejezéssel kell zárni, amelyben össze kell foglalni a dolgozat megállapításait és utalni kell a felhasználás lehetőségeire,
- az újszerű vagy a szokásostól eltérő módon alkalmazott fogalmat röviden és szabatosan definiálni kell.

A szakdolgozat a hallgatók önálló munkájaként készül, forrásmunkák, a tárgyhoz kapcsolódó szakirodalom természetesen felhasználható. A dolgozatból mindenképpen ki kell tűnnie, hogy melyek azok a részek, amelyek forrásmunkák felhasználásán alapultak. Ezért minden olyan esetben utalni kell a forrásmunkára, amikor a dolgozatban szereplő megállapítások, adatok nem a hallgatók önálló megállapításai, felmérései, adatgyűjtései alapján keletkeztek.

Szó szerint átvett anyagrészeket idézőjelben, a forrás megjelölésével kell szerepeltetni. A szakirodalomra való hivatkozás úgy történhet, hogy a dolgozat végén a felhasznált forrásmunkákat sorszámozva közlik, és a szövegben csak a vonatkozó irodalom sorszámát jelzik, szögletes zárójelben. Pl. A kérdés megközelítése [ 4 ] szerint... .

2.2. A szakdolgozat formai követelményei

A dolgozatot 1 nyomtatott, bekötött példányban és 2 pld. CD-n kell beadni. A tisztán pedagógiai-pszichológiai tárgyú és a szakmai-pedagógiai komplex dolgozatok esetén a Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központba. A nyomtatott példányt a hallgató a záróvizsga, ill. a védés után visszakapja. A CD-t a főiskola könyvtárában helyezzük el.

A dolgozathoz mellékelni kell - tehát nem bekötni - két példányban egy max. 2 oldalas összefoglalást (szinopszist), amelyet a Záróvizsga Bizottság tagjai kapnak kézhez.

Abban az esetben, ha a dolgozat bizalmas információkat tartalmaz, a dolgozat jobb felső sarkában a BIZALMAS elnevezést kell odaírni. Bizalmas minősítést csak a belső konzulens, vagy a szakdolgozatban szereplő cég, intézmény írásos kérése alapján lehet kérni, melyet csatolni kell a szakdolgozattal együtt beadandó adatlaphoz. Az ilyen jelzéssel ellátott dolgozatoknak csak az adatlapját őrizzük meg a könyvtárban, a dolgozatot nem.

A szakdolgozatot a hallgató kötteti be.

A szakdolgozat külső borítója fekete alapon, aranyszínű betűkkel nyomott legyen.
A külső borítón a főiskola és a központ nevén, a szakdolgozat megnevezésén, beadási évszámon és a hallgató nevén kívül más felirat nem lehet.

A borító feliratainak elrendezése, a minta szerinti legyen

A dolgozat összeállításának sorrendje:
1. A SZAKDOLGOZAT feliratú kétoldalas feladatlap, melynek hátoldalán a konzulensek igazolják a megfelelő számú konzultációt, ill. azt, hogy a szakdolgozat beadható-e. (A konzultációk időpontját és tárgyát a "Konzultációs lap" c. nyomtatványon is fel kell jegyezni.)
2. Tartalomjegyzék
3. Bevezetés
4. Ezt követően, sorban a dolgozat fejezetei, egyoldalas gépeléssel
5. Befejezés, összefoglalás
6. Irodalomjegyzék
7. A csatolt mellékletek, rajzok jegyzéke
8. Mellékletek, rajzok

Oldaltükör:
Margók beállítása (számítógépes szövegszerkesztőnél):
Felső: 2.5
Alsó: 2,5
Belső: 3,5 (kötésmargó)
Külső: 2,5
Oldalszám: láblécben, középre

Az oldaltükrön belül a leírás másfeles sortávolsággal készüljön, a lap egyik oldalára gépelve. Javasoljuk a Times New Roman betűtípus és a 12-es betűméret használatát. A dolgozat készítésénél kihasználhatók a korszerű szövegszerkesztő, kiadványszerkesztő, táblázatkezelő, rajzkészítő stb. programok, valamint nyomtatók és rajzgépek nyújtotta lehetőségek.

A dolgozat fejezetei és alfejezetei decimális számrendszerrel jelöltek legyenek.

A fő fejezeteket új oldalon kell kezdeni.

A rajzokat, táblázatokat és egyéb illusztrációkat a szöveg közben ott, ahol szóba kerülnek, vagy mellékletként kell elhelyezni. A nagyobb terjedelműeket a hátsó borítólap belső oldalán kialakított tasakba kell tenni.

Az illusztrációkat, táblázatokat számmal és tartalmukra jellemző címmel kell ellátni (pl. 2. ábra A rendszer működési elve). Ezekre a megfelelő szövegrészekben az ábraszám, táblázatszám feltüntetésével kell hivatkozni.

A dolgozatba nevet és keltezést beírni, azt aláírni nem szabad (ezeket az adatokat a FELADATLAP tartalmazza).

A beadott dolgozat rendes, tiszta, durva javításoktól mentes legyen. A dolgozat bekötése után tapasztalt gépelési vagy zavaró szövegezési hibákat azonban jobb kézírással kijavítani, mintsem a hibás formában beadni.

A szakdolgozat terjedelme A/4 formátumú lapokból a tisztán pedagógiai-pszichológiai tárgyú dolgozatok esetén minimum 40, maximum 60 gépelt oldal, a szakmai és pedagógiai komplex dolgozatok esetén a pedagógiai rész a dolgozat összes terjedelmének 1/3-a, amennyiben a pedagógiai rész a szövegben elkülönítve jelenik meg.
A terjedelem a kiadott feladatlap, tartalomjegyzék, rajz jegyzék, és szakirodalom jegyzék nélkül értendő. Az oldalakat bekeretezni nem kell.

Budapest, 2006. október 1.

Utolsó frissítés: 2007. szeptember 13.